Veszélyesebbé tette a világot Bush újraválasztása

Vágólapra másolva!
Az emberek többsége szerint George Bush amerikai elnök újraválasztása veszélyesebbé tette a világot - derül ki egy világméretű közvélemény-kutatásból. A BBC World Service 21 ország lakosait kérdezte Amerikával, illetve az iraki részvétellel kapcsolatban. Kiderült: egyetlen ország sincs, amelynek polgárainak többsége támogatna egy esetleges iraki missziót.
Vágólapra másolva!

George Bush sokkal veszélyesebbé tette a világot az emberek többsége szerint - derül ki abból a világméretű közvélemény-kutatásból, amelyet a BBC World Service végzett. Csupán három olyan állam volt - India, Lengyelország és a Fülöp-szigetek -, ahol azok voltak többségben, akik szerint biztonságosabbá vált a világ.

A felmérés adataiból kiderül, hogy a megkérdezettek 47 százaléka szerint az amerikai befolyás a világban inkább negatív hatású, és hasonlóan kedvezőtlenül ítélték meg az amerikaiakat is. A vizsgált országok közül egyikben sem támogatták katonáik esetleges iraki misszióját.

Steven Kull, a Program on International Policy Attitudes (PIPA) igazgatója szerint "ez egy meglehetősen komor kép az USA számára (...) A Bushsal szembeni negatív érzések igen erősek, és az amerikai emberekre is rávetülnek, akik újraválasztották őt." A felmérést amúgy a PIPA a Globescan nevű közvélemény-kutatóval közösen készítette. Doug Miller, a Globescan elnöke szerint az eredmények "azt a véleményt támasztják alá, hogy ha az amerikai kormányzat nem változtatja meg a hozzáállását a világ dolgaihoz, akkor tovább romlik Amerika jó híre, ennélfogva képessége, hogy befolyásolja a világ eseményeit".

Az emberek átlagosan 58 százaléka - a megvizsgált 21 ország közül 16-ban a többsége - szerint Bush újraválasztásával veszélyesebbé vált a világ. A legnegatívabb véleményeket a nyugat-európai, a latin-amerikai és a muzulmán világ országaiban mérték. Ebben olyan hagyományosan Amerikával szövetséges államok is vannak, mint Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország vagy a szomszédos Kanada és Mexikó. Az egyetlen európai állam, amely kilógott a Bush-ellenes sorból, Lengyelország volt.

Az amerikai elnököt leginkább Törökországban utasították el, itt a megkérdezettek 85 százaléka vélte azt, hogy újjáválasztása nagy csapás a világ biztonságára. Törökország ugyanakkor hivatalosan az USA szövetségese, és a NATO egyetlen olyan országa, ahol a lakosság zöme muzulmán vallású. A törököket Argentína és Brazília követi 79, illetve 78 százalékos elutasítással. A listán ugyancsak előkelő helyen áll Indonézia és Libanon.

Meglepő volt ugyanakkor, hogy az indiaiak többsége - 62 százalékuk - úgy vélte, a második elnökségét töltő Bush és kormányzata jó hatással van a világ biztonságára. A BBC szerint ennek oka az lehet, hogy a felmérést olyan városokban készítették, ahol a lakosság gazdasági hasznot húz az amerikai kereskedelmi kapcsolatokból.

A közvélemény-kutatás során a 21 országban egyenként összesen 500-1800 embert kérdeztek meg, plusz 1000 amerikait, személyesen vagy telefonon keresztül. A felmérés 2004. november 15. és 2005. január 5. között készült. A statisztikai hibahatár 2,5 és 4 százalék között változik - országtól függően.

Tovább csökkent a háborúpártiak száma az USA-ban

Tovább csökkent azoknak a száma az Egyesült Államokban, akik támogatják az iraki háborút. A Los Angeles Times hétvégi felmérésből ugyanakkor kiderül, hogy sokan még adnának némi időt a Bush-kormányzatnak, hogy stabilizálja az iraki helyzetet, mielőtt kivonja a csapatokat.

Az amerikai lap által megkérdezetteknek csak 39 százaléka mondta azt, hogy érdemes volt háborút indítani Irak ellen. Tavaly októberben még a megkérdezettek 44 százaléka volt a harc mellett. A kivonulással kapcsolatban a megkérdezettek 47 százaléka úgy vélekedett, hogy egy éven belül ki kell vonni a csapatok többségét, 49 százalékuk ugyanakkor támogatná a további maradást is, közöttük 37 százaléknyi úgy vélte, az amerikaiaknak addig kell maradniuk, "amíg csak szükséges".