Második fordulót tartanak Horvátországban

Két hét múlva második fordulót rendeznek a horvátországi elnökválasztáson. A vasárnapi első fordulón ugyanis - hajszál híján - nem szerzett abszolút többséget a hivatalban lévő államfő.

Stipe Mesic köztársasági elnök

A vasárnapi választás hivatalos eredményei szerint a második elnöki mandátumra pályázó Stipe Mesic, aki a balközép erők jelöltje volt, a szavazatok 49,03 százalékát szerezte meg. A második helyre azonban - minden vasárnap késő esti exit poll-felmérést felrúgva - a voksok 20,18 százalékával a konzervatív kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HZD) jelöltje, Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettes jött fel, így a január 16-i második fordulóban Stipe Mesic és Jadranka Kosor birkózik meg egymással. Nem sokkal éjfél előtt Zágrábban még azt jövendölték, hogy Mesic második fordulós ellenfele a függetlenként indult horvát-amerikai üzletember, Boris Miksic lehet.

A horvát választási bizottság az első hivatalos eredményeket a szavazatok 99,06 százalékénak összeszámlálása után jelentette be. Közölték azt is, hogy a részvétel 50,95 százalékos volt. A vasárnapi választáson egyébként a két befutón kívül még tizenegy jelölt indult.

Megfigyelők szerint kevés kétség fér ahhoz, hogy a második fordulóban újraválasztják a hivatalban lévő, 70 esztendős Mesicet, aki az első forduló eredményeit kommentálva "briliáns győzelemről" beszélt. Kijelentette, hogy második elnöksége alatt Horvátországot az európai értékek tiszteletben tartásával kívánja a 21. századba kormányozni, ellenfelei azonban - mint fogalmazott - a múltba tekintenek.

Vetélytársa, az 51 éves konzervatív Jadranka Kosor ugyanakkor azt hangoztatta: nézete szerint Horvátország elég érett ahhoz, hogy nőt válasszon az államfői székbe. Kosor asszony a konzervatív miniszterelnök, Ivo Sanader helyettese, egyben szoros szövetségese. A HZD egyébként ugyancsak fenntartás nélkül támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását. A vasárnap késő estig még a második helyre jövendölt Boris Miksic végül a szavazatok 17,8 százalékát szerezte meg. Kérdés, hogy a vereséget szenvedett gyengébb jelöltek a második fordulóban kinek a támogatására bíztatják majd híveiket.

A kampány legfontosabb kérdése Horvátország EU-csatlakozása volt. Emellett a jelöltek a hágai Nemzetközi Törvényszékről való együttműködés kérdésében csaptak össze. Mesic és Kosor egyaránt úgy vélték, hogy az EU-ba Hágán keresztül vezet az út. Nagy szerepe van a csatlakozási tárgyalások megkezdésében Ante Gotovina háborús bűnös tábornok kiadásának.

Horvátországban az elnöki tisztség többnyire ceremoniális, az államfőnek azonban mégis szava van a kül- és a védelmi politika alakításában, és az elnök nevezi ki a miniszterelnököt. A 2000-ben államfővé választott Stipe Mesic megfigyelők szerint nagy érdemeket szerzett Horvátország - elődje, Franjo Tudjman idején elvesztett - nemzetközi tekintélyének helyreállításában, továbbá a Szerbiával és Boszniával való kapcsolatok normalizálásában az egykori Jugoszlávia véres háborúval kísért felbomlása után. Nyugodt, ugyanakkor határozott politizálásával nagy népszerűségre tett szert a horvátok körében. Kivételt csupán a háborús veteránok és a nacionalista erők jelentettek, akik elítélték Mesicet, amiért a hivatalban lévő elnök az elműlt időszakban elszántan ragaszkodott a horvát háborús bűnösöknek a hágai nemzetközi törvényszék számára történő kiadásához.