Üldözöttek tiltakoznak a Benes-szobor ellen

Német politikusok és szervezetek felháborodtak, hogy Prágában hétfőn felavatták Eduard Benes egykori csehszlovák elnök szobrát. Benes elnöksége idején a csehszlovákiai német és magyar kisebbséghez tartozó több millió embert fosztottak meg állampolgárságától és üldöztek el otthonából.

Hétfőn avatták fel Eduard Benes, Csehszlovákia II. világháború utáni elnökének szobrát Prágában. A szobor a cseh külügyminisztérium előterében áll.

Az alkotás több német politikust és egykori üldözöttet is felháborított, ugyanis Eduard Benes elnöksége alatt - a Benes-dekrétumoknak nevezett törvénnyel - több mint hárommillió német nemzetiségű embert fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától és kényszerítettek otthona és Csehszlovákia elhagyására. A törvény alapján több mint százezer magyart is kitelepítettek, vagyonukat pedig - ahogy a németekét is - kárpótlás nélkül lefoglalták. A törvény Csehországban és Szlovákiában ma is érvényben van.

A szoboravatással egy időben tartott konferenciát az Elűzött Németek Szövetsége a bajorországi Augsburgban, több ezer szudétanémet részvételével. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a gyűlésen "károsnak" nevezte a szoborállítást, és "alkotmányellenesnek", illetve "Európa nyílt sebének" a dekrétumokat. A szövetség maga is emlékművet kíván állítani a háború után elűzöttek tiszteletére.

A német külügy ugyanakkor enyhébb álláspontot képvisel a németek elűzése ügyében. Joschka Fischer külügyminiszter - akinek családja ugyancsak a kérdéses régióból származik - azt közölte, hogy a második világháborús náci tettek közvetlen eredményeképp üldözték el őket.