Kurdok százezrei kaphatnak szír állampolgárságot

Állítólag állampolgárságot adna Szíria a területén élő, több százezernyi hontalan kurdnak. Hivatalosan nem erősítették meg ugyan ezt az értesülést, az érintett kurdok jelenleg folyó összeírása ezt a pletykát erősíti. A nemzetközi szervezetek által kétszázezresre becsült hontalan kurdokat még 1962-ben fosztotta meg állampolgárságuktól a damaszkuszi kormány.

Állami tisztviselők járnak több kurdok által lakott települést Szíriában, és sorra kérdezik ki az embereket arról, hány gyermekük van, házasok-e, vannak-e testvéreik. A látogatók általában két hullámban érkeznek: egyszer jön egy helyi tisztviselő, akit néhány nappal később egy biztonsági tiszt követ, aki ellenőrzi az előzőleg kapott adatokat - írja a New York Times. Szalih Osszó vízvezetékszerelőt is vagy fél órán keresztül faggatta egy hivatalnok, és amikor megkérdezte, hogy mire megy ki az egész, azt a választ kapta, "hogy talán ti is állampolgárok lehettek".

Szíriában ugyanis a másfél milliós kurd kisebbség jelentős része egyáltalán nem rendelkezik állampolgársággal, ennélfogva állampolgári jogokkal sem. Nem lehet saját tulajdonú ingatlanuk, nem utazhatnak külföldre, nem járathatják gyermekeiket főiskolára. A szír kormányzat ugyanakkor eddig hivatalosan nem ismerte el, hogy a hivatalos állampolgárok közé tervezi felvenni az ország északkeleti részén élő - kormányzati becslések szerint 150 ezer, kurd adatok szerint 300 ezer - kurd hontalant. Ennek ellenére széles körben terjed az a pletyka, hogy Basár al-Aszad elnök valamit tenni kíván a "kurdprobléma" megoldására. Külföldi diplomaták és jogvédő csoportok reménykedő kíváncsisággal figyelik a fejleményeket - írja a New York Times.

A pletykákat csak erősítik az említett összeírásokról szóló hírek. Kurdok beszámolói szerint az északi Haszeke tartomány három városában - Rasz el-Ainban, Tell Amirban és Amudéban - sorra járják a hivatalnokok a hontalan kurdok házait.

A hontalanokat 1962-ben fosztotta meg állampolgári jogaiktól a szír kormányzat. Rendes személyi igazolvány helyett narancsszínű laminált igazolólapokat kaptak, ami hontalanságukat jelezte. Sokan azonban még ilyen narancsszínű irattal sem rendelkeznek, őket csak maktúminnak (elnémítottnak) nevezik.

A szír kormány - hasonlóan a törökhöz vagy a Szaddám-féle irakihoz - sokáig elnyomta az ország jelentős számú kurd kisebbségét. Tilos volt például kurd nyelvű könyveket vagy újságokat kiadni, és per nélkül is bezárhatták a kurd vezetőket.

Ha igazak az említett pletykák, akkor ez további javulást jelenthet a három környező állam területén szétszórva élő kurd nép sorsában. Az Európai Unióba igyekvő Törökországban számos, a kisebbségek, így a kurdok helyzetét is javító törvényt fogadtak el az utóbbi időben, jóllehet ezek még nem feltétlenül mentek át a gyakorlatba is. A Szaddám-rezsim által brutálisan elnyomott Irak területén élő kurdok ugyanakkor már az Öböl-háború óta függetlenséget élveznek, sőt, idén április elején egy kurd politikus, Dzsalal Talabani lett Irak elnöke.

A szíriai enyhülést jelzi az is, hogy Talabani megválasztását az utcán ünnepelték a Damaszkuszban élő kurdok a kurd himnuszt énekelve - anélkül, hogy a hatóságok megzavarták volna őket. Sokak szerint egy éve ez elképzelhetetlen lett volna.