Reggae és banánfa is elég a szép karácsonyhoz

Kung His Hsin Nien bing Chu Shen Tan - azaz Boldog Karácsonyt, kínaiul. Bár a karácsony alapvetően keresztény ünnep, a világ számos országában elterjedt. Van ahol csak a kikapcsolódás és az ajándékozás lehetősége számít, máshol ez senkit nem érdekel, a lényeg a Jézus születéséről való megemlékezés. Az ünnepi hangulat megteremtésének számos módja akad. Bangladesben például fenyő helyett banánfák az ünnep kellékei, Zimbabwéban a miniszterek tárgyalnak Istennel a nép lelki üdvéért, Szíriában pedig a legkisebb tevét várják az ajándékot leső gyerekek.

Télapó, Mikulás, Bábuska, Hoteiosa, Befana - valószínűleg sok gyerek szerint mindegy, hogy hívják, a lényeg, hogy jöjjön már és hozza az ajándékot. Bár a karácsonyi ünnep alapvetően semmilyen ajándékozáshoz nem kötődik, csak Jézus születéséről emlékezik meg, mára a legtöbb országban mégis ez az elterjedt, a világ minden táján népszerű gyakorlat. Még olyan országokban, amelyeknek semmi közük a kereszténységhez és így az egyik legfontosabb keresztény ünnephez sem.

A legjobb helyzetben a török gyerekek lehetnének, ha Törökországban nem muszlim lenne a lakosság nagy többsége. A Mikulás - azaz Szent Miklós - ugyanis a törökországi Patarában született 280 körül, így ide feltehetően szívesen látogatna el bármikor. Egyetlen történeti említése a 325-ben tartott niceai zsinat kapcsán tűnik fel, azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen szerepet játszott a gyűlés munkájában.

Nem sokkal 343-ban bekövetkezett halála után már terjedni is kezdett legendája. Egykori püspöki székhelyén, a szarkofágját is őrző Mira városágban szobrot is emeltek emlékére, ami külsőre tökéletesen megegyezik a nyugat-európai és észak-amerikai Mikulás-sztereotípiákkal: magas, nagyszakállú embert ábrázol, kapucnis kabátban, amint épp játékokat gyűjt egy zsákba és gyerekek veszik körül. Tiszteletére háromnapos fesztivált rendeznek a városban december 6-a környékén, ettől függetlenül azonban nagyon kevesen ünneplik meg a karácsonyt Törökországban.

Egész más a helyzet a szintén többségében muszlimok lakta Egyiptomban. Ez pedig első sorban az 5 milliós keresztény kopt népességnek köszönhető. A kopt közösségekben 45 napos böjt előzi meg Jézus születésének ünnepét. Ez idő alatt semmilyen húsból vagy tejből készült ételt nem vesznek magukhoz, azaz gyakorlatilag vegetáriánussá válnak. A böjt január 6-ig tart, ekkor ünneplik meg Jézus eljövetelét. Bár Törökországban a konzervatív muszlim vallási vezetők az utóbbi években többször is bírálták azokat, akik megpróbáltak valamit átvenni a karácsonyi ünneplés elemeiből, Egyiptomban például az állami televízió is közvetíti a január 6-i kairói kopt nagymisét.

A legkisebb tevét várják

Szíria közel 1,5 milliós keresztény közössége is megünnepli a karácsonyt. A szokás szerint karácsony első napján kulcsra zárják az ajtókat a keresztény házakban, így emlékezve meg azokról az időkről, amikor minden keresztény vallásgyakorlatot tiltottak a muszlim többségű országban. A házak udvarában tüzet gyújtanak, ami szerencsét hoz a következő évben.

Szíriában is bevett gyakorlat a gyerekek megajándékozása, ami különös történethez kapcsolódik. Eszerint egy bölcs Betlehem felé vette az irány karavánjával, de legkisebb tevéjét teljesen kifárasztotta az út. A teve azonban összeszedte minden erejét, mert látni akarta az újszülött Jézust. Cserébe Jézus halhatatlansággal áldotta meg az állatot, aki minden évben megajándékozza a jó gyerekeket, akik követték példáját a kitartásban.

Az ajándékozás eredetét fellibbentő mesék a karácsonyi szokásokhoz hasonlóan megtalálhatók sok országban. Ott van például az orosz Bábuska. Azokban az orosz családokban, ahol őrzik az ortodox hagyományokat, január 6-án 12 fogásos vacsorát tartanak a 12 apostol tiszteletére. Ezután érkezik meg a Nagyanyó, aki megajándékozza a gyerekeket. A legenda szerint az öregasszony a Jézust meglátogató bölcsekkel (a három királyok) akart tartani, hogy szemügyre vehesse az újszülöttet, de túl hideg volt, ezért nem indult el velük. Amikor mégis összeszedte magát, akkor pedig már nem találta sehol Jézust. Ezért járja azóta is a házakat, hátha rábukkan valahol.

Már a Mikulás is alig várja

A Bábuskához hasonlóan járt az olasz Befana is, aki Jézus születésének decemberi megünneplése után január 6-án jön el, hogy ajándékot adjon a jó gyerekeknek. Bár ma már az olaszok többsége egyszerű boszorkányként tartja számon a Befanát, az eredeti elképzelés szerint ő is a bölcsekkel akart menni, hogy megnézze Jézust, de otthon kellett maradnia takarítani.

A császár szülatésnapja nagyobb szám

Bár az itt említett országban megmaradt a karácsony vallási hagyományokban gyökerező ünnepi jellege, sok helyen egész másról szól. Japánban például egyre népszerűbb esemény a karácsony, színe a zöld, főleg a családok és a barátok gyűlnek össze ilyenkor, van Mikulás is, akinek a neve Hoteiosa vagy Santa Kurosu. Bár hivatalos állami ünnep vagy szünidő nincs ilyenkor, az alkalmat mégsem nehéz megtalálni az ajándékozásra és az együttlétre. Akihito császár ugyanis december 23-án ünnepli születésnapját, ami nemzeti ünnep. A karácsonyi összejövetelek az 1960-as években kezdtek elterjedni Japánban, de ennél sokkal fontosabb szerepet tölt be az újév ünnepe.

Ázsiában Japánon kívül is sok helyen tartanak karácsonyt. Taivanon például egybe esik az 1947-es alkotmány kikiáltásának napjával. Kínában - az egykori európai gyarmat Hong Kong és Macao kivételével - nem legális a karácsony, bár egyre több helyen díszítenek fel úgynevezett fényfákat. Főleg a városokban egyre nagyobb divat papírlámpásokkal feldíszíteni a lakásokat. A leghosszabb karácsonyi ünnep is Ázsiához kapcsolódik. A Fülöp-szigeteken már kilenc nappal Jézus születésének napja előtt misézni kezdenek a templomokban. Bangladesben pedig fenyő híján banánfákat ültetnek a templomok, házak előtt és banánlevelekből kialakított boltívekkel ünnepelnek, pedig szinte alig élnek keresztények az országban.

A karácsonyozó Afrikai országok többségét nyár kellős közepén, az iskolai szünet idején éri az ünnep. Így ugyan le kell mondaniuk a nyári szünet mellett a karácsonyi szünidőről, de a hangulat itt is bensőséges. Sok afrikai országban nem szokás az ajándékozás, a karácsony inkább a templomi összejövetelekről és a Jézusról való megemlékezésről szól. Ghánában viszont a karácsonyi előkészületek pont egybe esnek a kakaószüret kezdetével, így ez az időszak a legnagyobb jólét ideje is sok családban. Kongóban pedig csak az vehet részt a karácsonyi miséken, aki maga is tesz valami ajándékot az oltárra, amit utána a gyerekek között osztanak szét. Sajátos helyzetben vannak a zimbabweiek is. Náluk ugyanis a családi ünnep mellett a miniszterek külön imádkoznak a nép lelki üdvéért.

Jamaikán pedig első sorban a dalok miatt különleges a karácsony. Itt is a mindehol ismert Csendes éj típusú dalok a menők, de a karibi ország ebben a kérdésben sem ad fel semennyit reggae iránti rajongásából. Így a legtöbb helyen reggae-verzióban csendülnek fel a karácsonyi énekek.