Parlamenti választásokat tartanak Afganisztánban

Parlamenti választások kezdődtek helyi idő szerint vasárnap reggel Afganisztánban. A szavazás jelentős lépés a demokrácia kialakulása felé, a választást azonban az erőszak és a korrupcióval átszőtt lassú újjáépítés, valamint az afgánok csalódottsága árnyékolja be. A voksolás ideje alatt történtek kisebb erőszakos cselekmények, de a szavazás viszonylag békésen zajlik.

Afganisztánban képviselőházat és tartományi tanácsokat választanak vasárnap, 1969 óta először. Összesen 5800 jelölt, köztük 582 nő indult a képviselőházban, a voleszi dzsirgában ("népi kamara") betölthető 249 helyért és a 34 tartományi tanácsban elnyerhető mandátumokért. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint vasárnap reggel hatkor nyitottak ki, és délután négykor (közép-európai idő szerint 13.30-kor) zárnak. A képviselőházban 68 mandátumot, a tartományi tanácsokban a helyek negyedét a nőknek tartják fenn, ezért a szavazás fontos lépést jelent a nők jogainak érvényre juttatásában is.

Néhány órával az urnazárás előtt a hatóságok arról számoltak be, hogy kilenc tartományban voltak támadások, illetve merényletkísérletek. Elsősorban Afganisztán déli és keleti részében hajtottak végre kisebb támadásokat a felkelők. Hivatalos közlés szerint ezek során négy lázadó és két rendőr - köztük egy francia - vesztette életét. A választási hatóságok "rendkívül békés választási napról" beszéltek. "Kellemes meglepetés az erőszakos cselekmények alacsony szintje" - jelentette ki az ENSZ egyik magas rangú képviselője, kiemelve, hogy a választási helyiségek, illetve a szavazás lebonyolításában közreműködők ellen szinte egyetlen támadást sem követtek el. Két rakéta csapódott az ENSZ épületcsoportjába a fővárosban, Kabulban, két órával azt követően, hogy megnyíltak a szavazóhelyiségek. Csak az egyik rakéta robbant fel, amelyben a világszervezet egyik afgán munkatársa könnyebben megsérült.

A szavazás biztonságára országszerte 55 ezer rendőr, 28 ezer katona, körülbelül 20 ezer milicista és a titkosszolgálat ügynökei vigyáz. Riadókészültségbe helyezték az Egyesült Államok vezette koalíciós erők 20 ezer katonáját és a 11 ezer fős NATO-irányítású biztonsági erőket is.

Megfigyelők szerint a választások nem fognak tartós politikai vitát, sem pedig egészséges politikai életet eredményezni. Ennek okai a választási rendszer gyengeségei, illetve az, hogy az önkényeskedő hadurak is támogatnak jelölteket. Ráadásul hiába delegált a választásokra egy 60 fős megfigyelő csoportot az EU, öt tartományban a bizonytalan, már-már háborús viszonyok miatt nem tudják ellenőrizni a szavazás tisztaságát

A változásokat az is beárnyékolja, hogy az egyszerű emberek nem érzik a négy évvel ezelőtti változások gyümölcsét. Erről a francia Jean Arnault, az ENSZ afganisztáni képviselője beszélt. Szerinte sokan csalódtak a kormányzat, a rendőrség és az igazságügyi rendszer működésében, és kudarcként élik meg a demokratizálás folyamatát. A lakosság fő problémái az infrastruktúra helyreállításának hiánya, a lassú, korrupcióval átszőtt újjáépítés.

A hatalomból négy éve elűzött, iszlám fundamentalista nézeteket valló tálibok támadásokat és robbantásokat helyeztek kilátásba a választások napján a "megszálló" csapatok ellen, és a szavazás bojkottálására szólították fel az afgánokat. A tálibok az utóbbi hat hónapban fokozták támadásaikat, az összecsapások több mint 1200 ember életét követelték. A szélsőséges iszlám lázadók hét képviselőjelöltet és a választás megszervezésében segédkező négy embert is meggyilkoltak.

MTI/[origo]