Emmett Till holttestét június elsején exhumálták az FBI utasítására Chicagóban. A Szövetségi Nyomozó Iroda azért indította meg újra a vizsgálatot ötven évvel az akkor tizennégy éves fekete fiú meggyilkolása után, mert egy New York-i dokumentumfilmes "Emmett Louis Till el nem mondott története" című alkotása újabb feltételezett bizonyítékokra derített fényt. A két korábbi gyanúsított ugyan már meghalt, de felmerült a gyanú, hogy még élnek olyanok, akik szintén közreműködtek a gyilkosságban.
Emmett Till nagybácsijánál volt látogatóban 1955-ben Mississippi államban. A 14 éves fiú egy fehér férfi felesége után fütyült, amikor elmentek mellette az utcán. Három nappal később éjszaka két férfi kivonszolta az ágyából, megkínozták és halálra verték. A holttestet később a Tallahatchie nevű folyóból húzták ki. A gyanúsítottak egy napot sem ültek börtönben, mert a kizárólag fehérekből álló bíróság felmentette őket. A két vádlott elismerte, hogy elrabolták a fiút, de a gyilkosság tényét tagadták. Azzal védekeztek, hogy a folyóból kihúzott holttest nem Emmett Tillé. A mostani boncolás után elvégzett DNS-vizsgálat bebizonyította, hogy a fekete fiú testéről van szó. Egy évvel a felmentésük után a két férfi beismerte egy amerikai magazinnak, hogy ők követték el a gyilkosságot, másokkal együtt.
Emmett Till halála nagy lökést adott a polgárjogi mozgalomnak az ötvenes években, amikor a déli amerikai államokban még mindennapos volt a feketék lincselése. Az anyja nyitott koporsóban temettette el, hogy mindenki lássa, a déli államokban mi történik a feketékkel. Az ötvenes években és a hatvanas évek elején Mississippi, Alabama, Georgia és Louisiana államokban általános volt a kisebbségekkel szembeni gyűlölet. A politikát, gazdaságot, igazságszolgáltatást a fehérek uralták, és a feketéket alárendelt osztályként kezelték - írja a BBC News a Till-üggyel kapcsolatban. Faji indítékú lincseléseknek összesen 4500-5000 fekete áldozata lehetett az Egyesült Államok déli államaiban a történészek becslése szerint.
Az alabamai Tuskegee Egyetem archívumának tanúsága szerint az Egyesült Államokban 1882 és 1968 között legalább 4743 embert lincselt meg a felhergelt tömeg. Az áldozatok hetvenöt százaléka fekete volt, míg a tettesek többnyire fehérek. 1890 és 1920 között csaknem minden hétre jutott egy lincselés, amiről az újságok általában az első oldalon, gyakran fényképpel számoltak be - sokszor még képeslapok is készültek a népítéletekről.
A szenátus a közelmúltban határozatban ítélte el a kisebbségiek elleni gyilkosságokat. Az amerikai törvényhozás felsőháza bocsánatot is kért az áldozatok hozzátartozóitól, amiért eddig nem tette meg ezt a lépést.
A bíróságok az elmúlt egy évtizedben már többször is szolgáltattak kései igazságot lincselések áldozatainak. 1998-ban a Ku Klux Klan birodalmi varázslóját ítélték el egy 1966-os gyilkosságért. 2002-ben Alabamában életfogytiglani börtönre ítélték azt a Klan-tagot, aki 1963-ban palackbombával felgyújtott egy birminghami templomot és négy fekete iskolás lány halálát okozta.