Fegyveres konfliktusok a világban

Az [origo] összegyűjtötte a jelenleg zajló fegyveres konfliktusokat. Bár csak a legjelentősebb ellentéteket soroljuk fel, annyi így is biztos: alig akad olyan része a Földnek, ahol nincs háború. Összeállításunkból megtudhatja, hol, mióta harcolnak egymással különböző ellenérdekelt felek, és ezekben a harcokban hozzávetőleg hányan vesztették életüket. Adatbázisunkat folyamatosan bővítjük.

Afganisztán

Szemben álló felek: USA, Nagy-Britannia és a koalíciós erők vs. al-Kaida, tálibok, afgán felkelők
Harcok kezdete: 2001 (1978 a szovjetek ellen)
Áldozatok száma: 500 ezer (a szovjet idők harcaival együtt)

Háttér: A muzulmán ellenállás 1978-ban kezdődött a Szovjetunió által támogatott komminsta kormányzattal szemben. Ekkor még az USA, Szaúd-Arbia, Kína és Pakisztán is támogatta az ellenállókat, a mudzsaheddíneket. 1979-ben a szovjet hadsereg bevonult, és egészen 1989-ig harcolt a lázadókkal.

A kivonulás után a mudzsaheddínek az átmeneti kormányt is támadták, majd 1992-ben elfoglalták a fővárost, de hamar egymással is szemben álló csoportokra bomlottak. 1994-ben kezdtek mozgolódni pakisztáni támogatással a tálibok, akik 1996-ra megszerezték a fővárost, két évvel később pedig már az ország 90 százalékát ellenőrizték.

A 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes támadások után az USA légiháborút indított a tálibok ellen, és az északi szövetséggel karöltve elűzték szélsőséges muszlim kormányzatot, amelynek nevéhez többek között a nőkkel szembeni sokszor kegyetlen szigor és a csador (az egész fejet és arcot takaró csuklya) kötelező viselésének újbóli bevezetése és egyedülálló évezredes buddhista emlékek lerombolása kapcsolódott többek között.

Hiába űzték el azonban a tálibokat, hiába keresik hatalmas erőkkel a nevezetes terrorcselekmények szellemi atyjának és fő finanszírozójának tekintett Oszama bin Ladent az amerikai és az új afgán hatalmat segítő NATO-, illetve ENSZ-erők, az országban nincs béke, kisebb összecsapások jelenleg is folynak. A fegyveres ellenállók emellett előszeretettel támadnak külföldi katonákra vagy segélyszervezetek munkatársaira, esetleg a világ kábítószer-termelésének egyik legfontosabb alapanyagát biztosító mákültetvények elpusztítását megkísérlő kormányerőkre.

India

Kasmír

Szemben álló felek: India vs. kasmiri szeparatisták/Pakisztán
Harcok kezdete: 1948
Áldozatok száma: 38 ezer és 100 ezer között (1989 óta)

Háttér: Pakisztán és India 1947-es kettéválasztása óta két háború dúlt már Kasmír hovatartozása miatt, mivel India a kettészakítást követően megszállta a terület egy részét. A mostani fegyveres konfliktus 1989 óta húzódik, amikor függetlenségi harcokba kezdett a térség indiai részén a Dzsammu és Kasmír Felszabadítási Front. A lázadásban legalább 140 fegyveres csoport vett részt, azzal a céllal, hogy a területet függetlenítsék vagy Pakisztánhoz csatolják.

India jelentős számú katonaságot vezényelt a térségbe Hatéves közvetlen kormányzás után 1996-ban választást tartottak, de a voksolást erőszakos cselekmények egész sora kísérte. Az 1997-es pakisztáni indiai tárgyalások nem hoztak eredményt. 2001-ben India egyoldalú tűzszünetet hirdetett, de ennek még abban az évben vége szakadt.

2002-ben ismét háborúközeli helyzet alakult ki, de nemzetközi nyomásra enyhült a helyzet. Az utóbbi időben az eredetileg nemzeti alapú ellenállás egyre inkább vallási színezetet ölt. Az India és Pakisztán között 2004-ben újraindult béketárgyalások jelenleg is tartanak, de az ehhez kapcsolódó látványos béketeremtő kísérlet (a buszközlekedés újraindítása) véres erőszakba torkollott.

Asszám

Szemben álló felek: India vs. asszámi lázadók
Harcok kezdete: 1979
Áldozatok száma: több mint 11 ezer

Háttér: A függetlenségi törekvéseket főként az táplálja, hogy a helyiek keveslik a területen megtermelt javakból való részesedést, de etnikai ellentétek is szítják a feszültséget. A felkelő csoportok főként etnikai alapon szerveződtek, nagyobb autonómiát, szélsőséges esetekben függetlenséget követelnek.

A '90-es évek elején bevezetett közvetlen indiai kormányzás átmeneti sikereket hozott, de 1996-ban újra terjedni kezdett az erőszak. Ezért 1997-ben összehangolták nemcsak az indiai hadsereg és rendőrség, hanem szomszédos államok (Banglades, Burma, Bhután) katonai egységeinek akcióit is. Ennek erdményeképp felkelők ezrei adták meg magukat, de hiába az akciók és hiába a 2004-ben tett béketárgyalási engedmények, számos csoport kitart a harc mellett.

Indonézia

Aceh

Szemben álló felek: kormányerők vs. szeparatisták
Harcok kezdete: 1976
Áldozatok száma: 18 ezer

Háttér: Aceh az indonéziai Szumátra egyik tartománya. A térség igen gazdag természeti kincsekben, például olajban és földgázban. A lázadók fő ereje, a Szabad Aceh Mozgalom (Gerakan Aceh Merdeka - GAM) azt állítja, hogy ha teljes egészében a térség rendelkezhetne a természeti kincsekből befolyó jövedelemmel, akkor a Brunei Szultánsághoz hasonló gazdagságú iszlám államot hozhatnának létre. Ennek történelmi előzményei is vannak, az Acehi Szultánság ugyanis jelentős tényező volt a térségben a 19. században.

A II. világháborús japán megszállást követően a terület az indonéz függetlenségi mozgalom egyik fontos bölcsöje lett. Hiába kapott azonban a térség nagyfokú autonómiát az indonéz függetlenség 1949-es kikiáltásakor, egy év múlva ezt visszavonták. Többek között emiatt tört ki az iszlám forradalom az ötvenes években, '53-ban még függetlenségüket is kikiáltották, de '59-re újra Indonézia része lett a tartomány, nagyobb autonómiával.

A függetlenséget a '60-es években csorbították meg ismét, amikor Szukarno indonéz elnököt puccsal megdöntötte Szuharto tábornok. A jelentős földgázlelőhelyekre 1971-ben bukkantak Aceh északi részén, az ezzel járó beruházások és bevándorló munkások pedig konfliktusba kerültek a helyi muszlimokkal. Ráadásul alig juttatnak a helyieknek a térség bevételeiből.

Az 1976-ban a GAM vezetésével kitört függetlenségi felkelést vérbe fojtotta az indonéz kormányzat, majd hasonlóan cselekedtek az 1990-es évek elején az újraszerveződött ellenállással is. A mostani konfliktus 1997-ben kezdődött, a komolyabb akcióknak a 2004 végén pusztító cunami vetett véget. Azóta béketárgyalások folynak, de a GAM több részlege nem ismeri el saját tárgyalódelegációjukat, és további ellenállással fenyeget.

Maluku

Szemben álló felek: kormányerők vs. keresztények vs. muzulmánok
Harcok kezdete: 1999
Áldozatok száma: 5-10 ezer

Háttér: A Fűszer-szigetek néven is ismert térség keresztény és muzulmán lakói között feszül a konfliktus, elsősorban nem vallási okokból. A két vallási csoport évtizedekig békében élt egymással. A '90-es évek végén azonban gazdasági válság robbant ki, jelentősen megnőttek a szegények és gazdagok közötti különbségek.

Válságba került a hagyományos társadalmi berendezkedés, ráadásul egyre többen települtek be, és a kormányzat feltűnően iszlamizálódott. Ezenkívül egyes kisebb közösségekben erőszak bontakozott ki.

Az ellenségeskedés az elégedetlen csoportok között félreértéseken és összeesküvés-elméleteken alapul - állapította meg 2000-ben a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet. 2002-ben ugyan békét kötöttek, de ezt nem tartották be a felek. Bár 2004 elejéig viszonylag nyugodt volt a helyzet, egy tavaly áprilisi robbantást követően számos merényletet követtek el. Legutóbb május 28-án robbantott fel egy piacot Szulavézi szigetén a Lashkar Jihad nevű muzulmán csoport. Az akcióban 19 ember vesztette életét.

Irian Jaya (Nyugat-Pápua)

Szemben álló felek: kormányerők vs. pápua felkelők
Harcok kezdete: 1969
Áldozatok száma: becslések 5 ezer és több százezer közé teszik

Háttér: A pápuák azért harcolnak, hogy különleges státust vívjanak ki az általuk lakott területen. A függetlenségi mozgalmat az OPM (Organisasi Papua Merdeka) nevű csoport irányítja, mióta Irian Jaya Indonézia tartománya lett.

A kormányzat 1977-ben véres akciókat indított az ellenállás felszámolására, de az a '80-as években új erőre kapott a felkelés, miután jávaiak százezreit telepítették a területre.

A helyiek nem nézik jó szemmel, hogy egy amerikai tulajdonú bányavállalat hatalmas réz-, ezüst- és aranybányákat működtet, melyek komoly természetkárosítást okoznak, és a helyiek csak elenyésző kompenzációt kapnak cserében. Az indonéz hatalom előszeretettel végez törvényes kereteken kívül a mozgalom vezetőivel. Jelenleg elvétve fordulnak elő kisebb összecsapások.

Nepál

Szemben álló felek: kormányerők vs. maoista lázadók
Harcok kezdete: 1996
Áldozatok száma: több mint 10 000

Háttér: Az 1990-es demokratikus átmenet - abszolutista monarchiából többpártrendszerű alkotmányos monarchiává alakult az ország - nem fejeződött be, az új rendszer politikailag instabil. A helyzetet a hatalmas szegénység is rontja.

A változásokkal elégedetlen Nepáli Maoisták Kommunista Pártja 1996. február 13-án indította el a "népi háborút", melynek célja a kommunista államrendszer bevezetése. A felkelés 1999-re már elérte Nepál 75 megyéjének felét. A hatóságok brutális fellépése szimpátiát keltett a maoisták irányában, a helyzetet pedig elmérgesítette a 2001-es királygyilkosság, amikor a számára kiválasztott menyasszonnyal elégedetlen Dipendra herceg lemészárolta az egész szűkebb királyi családot, majd magával is végzett.

Az új király Gianendra ez év elején magához ragadta a hatalmat a béke és a demokrácia heyreállításának jelszavával. Az ezt követően indult akciókban felkelők tucatjaival végeztek.

Fülöp-szigetek

Mindanao

Szemben álló felek: kormányerők vs. muzulmán szeparatisták (MILF/ASG)
Harcok kezdete: 1971
Áldozatok száma: 100-150 ezer

Háttér: A konfliktus gyökere, hogy a 20. század elejétől hatalmas mennyiségben telepedtek be amerikai keresztények a főleg muszlimok lakta szigetre. Ez felgyorsult a Fülöp-szigetek 1946-os függetlenné válása után, a keresztények aránya 1983-ra elérte a 80 százalékot.

A muszlim ellenállás 1971-től folyamatos, a két legjelentősebb csoport a Moro Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) és a szélsőséges Abu Szajjaf Csoport (ASG). Mindkettő Mindanao függetlenségéért harcol. 1972-től statáriumot vezettek be, az intenzív harcok a '90-es években csitultak, majd 1996-ban és 2003-ban pedig békemegállapodásokat írtak alá.

Ezek azonban csak egy-egy csoporttal kötött szerződések voltak, a többiek általában nem ismerték el azokat, és folytatták a harcot. Az USA a 2001 után bejelentett terrorizmus elleni háború keretében jelentős támogatást nyújt Mindanaón a központi kormányzatnak. Hivatalosan csak a kiképzésben működhet közre ugyan, bizonyos jelek arra utalnak, hogy ennél többet is tesz.

Kommunista felkelés

Szemben álló felek: kormányerők vs. kommunista felkelők
Harcok kezdete: 1969
Áldozatok száma: 25 ezer

Háttér: Már a japán megszállás alatt is működtek kommunista ellenálló sejtek a Fülöp-szigeteken, melyek közül az egyik földeket is osztott. Az ötvenes években fegyvert ragadó mozgalmat hamar szétverte a kormányzat.

A most is zajló fegyveres harc 1969-ben robbant ki, miután a frissen megalakult Fülöp-szigeteki Kommunista Párt (CPP) maoista agrárforradalmat szorgalmazott. A párt 60 fős fegyveres szárnya évek alatt komoly erővé alakult, a '80-as években kemény harcokat folytattak a kormányzati erőkkel.

Az 1986-os sikertelen béketárgyalások után 1992-ben amnesztiát hirdetett a kormányzat, és tárgyalásokat kezdeményeztek. 1998-ban emberi jogi egyezményt kötöttek egymással, de a tervezett béketárgyalások elmaradtak 1999-ben, 2001-ben, majd 2005-ben is.