Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Géprobbantó CIA-ügynök miatt támadják az USA-t

Vágólapra másolva!
A nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolja az Egyesült Államokat és a diplomáciai kapcsolatok beszüntetésével fenyeget a venezuelai elnök. Az ok, egy Caracasban kétszer is elítélt géprobbantó ügye. Az egykor CIA-ügynökként dolgozó, hevesen Castro-ellenes kubai ellenzéki a felelős Venezuela szerint egy kubai repülőgép 1976-os felrobbantásáért. A férfi nemrégiben az USA-ba szökött, ahol menedékjogot kért. Venezuela azonnali kiadatását követeli.
Vágólapra másolva!

Venezuela a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegeti az Egyesült Államokat, ha Washington nem adja ki neki a terrorizmussal gyanúsított Luis Posada Carrilest. Ezt vasárnap jelentette be Hugo Chavez venezuelai elnök. Caracas azért követeli a férfi kiadatását, hogy felelősségre vonhassa egy kubai utasszállító repülőgép 1976-ban történt felrobbantása miatt. Chavez szerint ha Washington nem adja ki Posadát, azzal a nemzetközi terrorizmus támogatásának gyanúját vonja magára.

A 77 éves Castro-ellenes kubai emigráns, Carriles évtizedekkel korábban venezuelai állampolgárságot szerzett, és már venezuelai állampolgárként szervezte meg - kubai és venezuelai vádak szerint - a terrorcselekményt. A Cubana légitársaság Barbadosról felszálló repülőgépének felrobbantásakor 73 ember vesztette életét. Carriles azonban tagadja, hogy köze lenne a merénylethez.

"Nehéz olyan kormánnyal diplomáciai kapcsolatot fenntartani, amely szégyentelenül nemzetközi terroristákat óv és rejteget" - közölte Chavez.

A férfi két hónapja szökött be az Egyesült Államokba Mexikóból, majd politikai menedékjogért folyamodott, de a múlt héten Miamiban őrizetbe vették, hivatalosan bevándorlási szabályok megsértése miatt. Sorsáról egy bevándorlási bíróság dönt június elején. A venezuelai kiadatási kérelem elbírálására 60 napja van az USA-nak - egy a két állam között köttetett 1922-es megegyezés értelmében. Az őrizetbe vétel előtt az amerikai hatóságok tagadták, hogy Carriles az Egyesült Államok területén tartózkodna, és csak azt követően vették őrizetbe, hogy a férfit többen is meginterjúvolták Miamiban.

A kiadatásáról szóló döntésben komoly súlya lehet E. Lawrence Barcella Jr. volt amerikai helyettes államügyész bejelentésének, aki közölte, hogy egy korábbi vizsgálatában megállapította: Carriles 1976-ben részt vett egy találkozón a Dominikai Köztársaságban, ahol kubai ellenzéki fegyveresek a merényletet vitatták meg.

Az 1998-ban megválasztott baloldali Chavez jó kapcsolatokat ápol a kommunista Kubával, és feszült viszonyban van az Egyesült Államokkal. A venezuelai elnök egy 2002-es rövid életű puccs miatt azzal vádolja Washingtont, hogy összeesküvést sző ellene, meg akarja dönteni hatalmát, sőt meg akarja őt gyilkoltatni. Tény, Chavez komoly szálka az USA és az USA-beli olajtársaságok szemében, mivel a venezuelai olajipar nagy részét államosította, amivel súlyos veszteségeket okozott nekik. A washingtoni kormány tekintélyuralmi politikával vádolja Chavezt, és úgy véli, hogy a venezuelai államfő rossz hatással van Latin-Amerikára.

Carriles ügye azonban nem az USA és a venezuelai elnök rossz kapcsolata miatt érdekes, hanem azért, mert az erősen Castro-ellenes férfi korábban a CIA alkalmazásában állt. Chavez azzal vádolja az USA-t, hogy menedéket nyújt Carrilesnek. Az elnök szerint "George Bush, az apa, a CIA igazgatója volt" a merénylet idején. "Ez az igazság. Szóval, lehet, hogy attól tartanak, a férfi beszélni fog, és ezért védik" - közölte a venezuelai elnök

A kubai születésű, majd venezuelai állampolgárt Venezuelában már kétszer is elítélték a géprobbantás miatt, két társára pedig - akik a pokolgépet elhelyezték a repülőgépen - 20-20 év börtönt szabott ki a caracasi bíróság. Carriles azonban 1985-ben - fellebbezésének tárgyalására várva - megszökött a venezuelai börtönből.

Carrilest azonban nem csak ezzel az egy merénylettel gyanúsítják. Kuba szerint ő állt a mögött az 1997-es kubai merényletsorozat mögött is, amelyben egy olasz állampolgár is életét vesztette. Panamában pedig megkegyelmeztek neki és három társának egy merényletkísérletért, amelyet az egy konferencia alkalmából oda utazott Fidel Castro ellen akartak elkövetni 2000-ben.

A venezuelai elnök szerint "az ügy az egész világ számára aggasztó, mivel azt jelenti, hogy az Egyesült Államok - egy szuperhatalom - különbséget tesz a jó terrorizmus és rossz terrorizmus között" - idézte a Chavezt a Miami Herald.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről