Megfeneklett a belgrádi-pristinai párbeszéd

Vágólapra másolva!
Zsákutcába jutottak a belgrádi-pristinai párbeszéd előkészületei, s olybá tűnik, hogy egyhamar nem kerül sor sem a szerbiai és a koszovói elnök, sem pedig a két miniszterelnök történelmi kézfogására, amelyet oly erőteljesen szorgalmaz a nemzetközi közösség.
Vágólapra másolva!

Boris Tadic szerb elnök hivatala pénteken bejelentette, hogy az államfő nem hajlandó találkozni Ibrahim Rugova koszovói elnökkel a június elején tartandó genfi nemzetközi konferencia keretében. Számára csakis kettejük közvetlen és négyszemközti találkozója elfogadható, s a politikus Belgrádot vagy Pristinát javasolja helyszínként. Tadic szerint "a nemzetközi kapcsolatokban veszélyes precedens lenne", ha Rugova olyan konferencián jelenne meg, amelyre államvezetők hivatalosak.

Tadic gyakorlatilag ultimátummal válaszolt ultimátumra. Rugova ugyanis korábban Tadic meghívására reagálva leszögezte, hogy kizárólag nemzetközi konferencia keretében hajlandó vele találkozni, s mindenről tárgyalhatnak, kivéve politikai kérdéseket és a tartomány státusát érintő problémákat. Sören Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-misszió vezetője ennek megfelelően a találkozó színhelyéül egy genfi értekezletet javasolt, amelyen balkáni vezetők jelennek meg.

Belgrádi elemzők szerint Rugova kukacoskodása érthetetlen, hiszen ő válságos időkben többször találkozott a milosevici hatalom vezetőivel, beleértve magát Slobodan Milosevic volt jugoszláv és Milan Milutinovic volt szerb elnököt is. Ugyanakkor most, "békeidőben" nem hajlandó négyszemközt tárgyalni a szerbiai demokratikus hatalom legeurópaibb politikusával.

Ami a miniszterelnöki találkozót illeti, itt sem jobb a helyzet. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök először május 24-re, majd május 25-re javasolta a találkozót, helyszínként pedig egy koszovói várost, Prizrent jelölte meg, amely a szerb állam székhelye és vallási központja volt a középkorban. Bajram Kosumi koszovói kormányfő ezt egyfajta ultimátumnak fogta fel, elfogadhatatlan számára a helyszín és az időpont is. A tárgyalás feltételéül szabta, hogy a szerb kormány "szomszédos állam" miniszterelnökeként kezelje őt, ami Kostunica számára "a realitás szféráját túllépő" elképzelés.

Megfigyelők rámutatnak, hogy amennyiben ilyen áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik már egy szimbolikus tárgyalás megszervezése is, semmi jóra nem lehet számítani a Koszovó jövőbeni jogállásáról szóló tárgyalásokon, amelyek valószínűleg ősszel megkezdődnek. A nemzetközi közösség elengedhetetlennek tartja a státusról szóló megbeszélések előtt Belgrád és Pristina legmagasabb szintű kapcsolatfelvételét, s ez az egyik legfőbb követelése az ENSZ koszovói rendezési tervének is.