Vitorlások helyett szélerőművekkel csatáznak Trafalgarnál

Vágólapra másolva!
A halászok halászhelyeiket, a helyi települések a turizmust, a madárvédők a vándormadarakat féltik egy új tengeri szélfarm megépítésétől Spanyolország atlanti-óceáni partján - írja a brit Times. A környezetvédők szerint ha a helyiek nem egyeznek bele az ötszáz szélturbina idetelepítésébe, akkor a globális felmelegedés intézi el féltett természeti kincseiket. Mindez a Trafalgar hegyfok közelében, a nevezetes tengeri csata 200-ik évfordulóján.
Vágólapra másolva!

A trafalgari ütközet 200. évfordulóján újabb csata folyik a történelmi hegyfok közelében. Vitorlás hadihajók helyett ezúttal azonban szélerőművek flottájával kell szembenéznie, és nem az angoloknak, hanem a helyieknek - írja a brit Times. A lap szerint az ellenség ezúttal nem a spanyol-francia armada, hanem tehetős üzletemberek garmadája, akik a világ leghatalmasabb szélerőmű-farmját akarják megépíteni a szeles területen, körülbelül 5 milliárd dollárért. Előőrsük már meg is érkezett, egy tesztberendezésekkel felszerelt kutatóhajón.

A lap kisé kitekert hasonlata szerint a Trafalgarnál győztes Nelson admirális örökébe ezúttal Antonio Varo lép, a közeli két halászfalu, Colin és Barbate közül az utóbbi halászszakszervezetének feje, egyúttal a két település 160 válogatott halászbárkából álló flottájának parancsnoka. A halászok évszázadok óta hagyományos életformájukat féltik a sok-sok ide tervezett széltoronytól, amelyek pont fő halászhelyeik közepében épülnének meg. Főleg vörös tonhalat fognak a közelben, a nagytestű, finom húsú hal ugyanis erre vonul át tavasszal-kora nyáron az északi hidegebb vizekről a melegebb Földközi-tengerre. A szélturbinák azonban - állítják a halászok - pontosan a tonhal vonulási útvonalának közepén lesznek.

Varo szerint több mint hatezer ember munkahelye kerül veszélybe, több mérföldnyi érintetlen partszakasz mellett, nem beszélve a Gibraltár felé erre húzódó fontos nemzetközi hajózási útvonalat fenyegető veszélyről. Évente 56 ezer hajó halad el a hegyfok közelében, ahol gyakran nagyon heves viharok dúlnak, és sokszor rosszak a látási viszonyok.

A hegyfok közelébe több mint 500 hatalmas szélturbinát akarnak felhúzni, masszívan bebetonozva a sekély tengerfenékbe. A halászok mellett ezért a régészek is ellenzik a tervet, akik attól tartanak, hogy az építkezés elpusztítja a hírneves tengeri ütközet mélybe süllyedt relikviáit.

Érdekes ugyanakkor, hogy a tervet támogató cádizi tartományi kormányzat a közelmúltban utasította el két hotel építési engedélyét, közvetlenül azon a partszakaszon, amely a tervezett gigantikus szélfarmra tekint - írja a brit lap. A hivatalos magyarázat szerint a hotelek tönkretették volna a táj természeti szépségét. A szélerőművek ugyanakkor nem szúrják a hivatalnokok szemét. Az öt szakaszban megépülő szélfarm ötször tíz kilométeres területen helyezkedne el, melynek egyik oldala körülbelül négy kilométeren közvetlenül a part mellett húzódna.

Fotó: EPA
1805-ben Nelsonék győztek

A cádizi helyi kormányzat közvélemény-kutatást rendelt a szélerőművek megépítésével kapcsolatban, és ennek ismeretében hozzák meg a döntést, várhatóan még idén.

Az amúgy környezetbarát energiatermelő módszer helyi alkalmazása ellen madárvédők is tiltakoznak, mondván, hogy a terület fontos vonulási útja az Európa és Afrika között ingázó költöző madaraknak, amelyek Európa egyik legnagyobb mocsárvidékén, a közeli Donana Nemzeti Parkban pihennek meg.

Barbate turisztikai irodájának vezetője a turizmust félti a szélerőművektől, ugyanakkor a madridi Greenpeace Times-nak nyilatkozó energiaügyi szóvivője arra figyelmeztette a helyieket, hogy ha nem egyeznek bele a szélturbinák telepítésébe, akkor a globális felmelegedés miatt biztos, hogy búcsút mondhatnak a turizmusnak és a halászatnak.