Hollandia első népszavazása az EU-ról szól

Június elsejére tűzték ki a holland népszavazást az EU alkotmányról. Ez lesz az első népszavazás az ország történelmében, de a közvélemény-kutatók nagyon alacsony részvételtől tartanak. A kevés szavazó az alkotmány ellenzőinek esélyeit növelné.  

Június elsejére tűzték ki az EU alkotmányról szóló népszavazást Hollandiában. A huszonöt tagállamban 2006. novemberéig kell elfogadni az alkotmányt ahhoz, hogy a több éves előkészítés után elkészült európai alaptörvény hatályba léphessen. Ez lenne az első közös alkotmánya a kontinensnek, azonban sokan aggódnak, hogy nem sikerül az összes országban elfogadtatni.

Hollandia a második ország ahol már kiírták a népszavazást az alkotmányról. Csak kilenc ország döntött arról, hogy népszavazáson dől el a kérdés, máshol a parlamentek határoznak. Eddig a magyar, a szlovén és a litván parlament ratifikálta az alkotmányt, míg Spanyolországban vasárnap népszavazáson döntöttek az alkotmány mellett.

A holland közvélemény-kutatók attól tartanak, hogy elbukhat az alkotmány ügye. Várhatóan alacsony lesz a részvétel, mert a felmérések szerint az emberek többsége egyre kevésbé lelkesedik az Unióért. Spanyolországban is csak a választók 42 százaléka szavazott, de ott a szavazók 77 százaléka az igen mellé ikszelt. Hollandiában az emberek kevésbé lelkesek, és az EU hívei attól tartanak, hogy míg az alkotmányt ellenző polgárok mindenképpen elmennek szavazni, addig a többség inkább otthon marad. A hollandiai szavazás nem lesz ügydöntő, vagyis a parlamentnek nem lesz kötelessége figyelembe venni az eredményt, de nem valószínű, hogy a politikusok szembe szállnának az emberek akaratával. Az EU-nak nincs forgatókönyve arra az esetre, ha egy vagy több ország nem ratifikálná az alkotmányt.

Hollandiában ez lesz az első népszavazás, a mostani parlamentáris rendszer 1848-as kiépülése óta. Választások rendszeresen vannak, de konkrét kérdésről először kérdezik meg a teljes lakosságot a királyságban.

Az Európai Alkotmány előkészítésén évekig dolgozott az úgynevezett Európai Konvent. Sok évnyi vita után fogadták el azt a szöveget, ami a tervek szerint a következő évtizedekben meghatározza Európa politikai berendezkedését. Az EU alkotmány szorosabbá teszi a tagállamok szövetségét, de nem alakítja át az EU-t egy egységes szövetségi állammá, mint amilyen például az Amerikai Egyesült Államok.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament a mostanihoz hasonlóan működik majd, de mindkettő kisebb lesz. A biztosok számát 2014-től harmadával csökkentik, és attól kezdve nem jut minden országra egy biztos, mint most. Az Európai Parlamentben is kevesebb képviselő ül majd. Megszűnik az elnökség félévenkénti váltása: jelenleg egy-egy ország kormánya fél-fél évig tölti be az EU elnöki feladatkörét. Az alkotmány értelmében egy személy lesz évekig az EU vezetője - ő hivatalosan a tagállamok kormányait egyesítő Európai Tanács elnöke lesz.

A könnyebb működés érdekében csökkentik azoknak a döntéseknek a számát, amihez minősített többség kell a tagállamok között. Az alkotmány szerint egy döntéshez a következő feltételeknek kell teljesülnie: az EU tagországok 55 százalékának kell támogatnia, de úgy, hogy a támogató országok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka. Akkor is elfogadható egy döntés, ha kevesebb mint négy tagállam ellenzi. Az alkotmány szerint lesz az EU-nak saját külügyminisztere, ő azonban csak az összes tagállam egyetértésével tehet majd lépéseket. Az alkotmány közös védelmi politikát, esetleg közös hadsereg felállítását is lehetővé teszi.