Továbbra sem vásárolhat fegyvert az Európai Unió területéről Kína. Bernard Bot, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia külügyminisztere a kedden kezdődő európai-kínai tárgyalások előtt tette a bejelentést. "Kitartóan dolgozunk, de nem ez a megfelelő idő a szankciók felfüggesztésére" - jelentette ki Bot. A külügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy legkorábban egy év múlva térhetnek vissza a kérdésre.
Korábban szó volt arról, hogy az Unió felfüggeszti azokat a fegyverszállítási szankciókat, amelyeket az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után vezettek be a Kínai Népköztársaság ellen. Az embargó feloldását elsősorban Németország és Franciaország sürgette az Unión belül.
Ezzel szemben a kisebb uniós államok Amerika mellé sorakoztak fel a kínai fegyverszállítások ügyében. Az USA attól tart, hogy a fejlett európai fegyverek megjelenése fegyverkezési versenyt, sőt fegyveres konfliktust robbanthat ki Kína és Tajvan között. Mivel Washington támogatja Tajvant, az amerikai vezetők attól tartanak, hogy országuk helyi háborúba sodródhat a térségben. Az USA azzal fenyegetett, hogy ha európai fegyverek kerülnek Kínába, akkor felfüggeszti a fejlett hadászati technológiák európai kereskedelmét.
"Ha a tilalom érvényben marad, az biztosan érinti majd a kétoldalú kapcsolatokat" - jelentette ki a hírre reagálva Dzsang Jeszui kínai külügyminiszter. Kína diszkriminációnak tartja a fegyverembargót. Szakértők szerint az ügyben a geopolitikai taktikázás jóval nagyobb szerepet játszik, mint az emberi jogok, amelyeket a nyugati vezetők rendszeresen számon kérnek Kínán.