Újabb védelmi zóna épülne Kolumbiában

Kolumbia elnöke újabb védelmi zóna létrehozásával akar rávenni két kisebb gerillacsoportot a leszerelésre. Uribe elnök a béketárgyalások feltételéül tűzte ki, hogy a csoportok szüntessék be harci tevékenységüket a tárgyalások idejére - ennek fejében biztonságban lehetnek a kormánycsapatoktól a védelmi zóna határain belül. A csoportok közül az egyik szélsőbaloldali, míg a másik szélsőjobboldali nézeteket vall és a kormányon kívül egymás ellen is harcolnak. Elemzők szerint a gerilláknak tett újabb és újabb engedmények csak elodázzák az évtizedek óta zajló polgárháború befejezését.

Kolumbiában újabb védelmi zónát szeretnének létrehozni, ahol az évtizedek óta tartó polgárháború béketárgyalásai folynának. Alvaro Uribe elnök béketárgyalásokkal próbálja megoldani a fegyveres konfliktusokat, ám a gerillahadseregek továbbra is folytatják az egymás és a lakosság elleni harcokat - írja a New York Times.

A két éve kormányon levő Alvaro Uribe az egymással szemben álló két fegyveres erővel, a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Egységek (AUC), valamint a Casanarei Földművesek Önvédelmi Egysége (ACC) elnevezésű csoportokkal folytat tárgyalásokat a békéről. Az elnök korábban ígéretet tett arra, hogy kormánya megfékezi az erőszakot Kolumbiában, valamint ellenőrzése alá vonja a kokainüzletet is, amely a két alakulat fő bevételi forrását jelenti.

Az AUC egyik alcsoportját képező Centauros Bloc az ország északi részén levő Santa Fe de Ralitoban tárgyal a kormánnyal. Vezetőjük, Miguel Arroyave felajánlotta, hogy erre az időre leszerelik csapataikat, amennyiben a kormány biztosítja, hogy az itt kialakított védelmi területen a katonákat nem büntetik meg a gyilkosságokért és a kábítószer-kereskedelemért. A csaknem húsz éve önkéntesen (javarészt szökött katonatisztekből, kábítószercsempészekből és földbirtokosokból) szerveződött szélsőjobboldali paramilitárisok a szélsőbaloldaliak leverését és a hatalom visszaszerzését tűzték ki célul.

A szélsőbaloldali ACC a Centauros-tól függetlenül szintén tárgyal a kormánnyal. A marxista felkelők vezetője, Martín Llanos pénteken találkozott a kormány béke-megbízottjával. Llanos elmondta, hogy szükségesnek tarja egy újabb védelmi terület létrehozását a nyugodt tárgyalások lezajlása érdekében.

Uribe megfontolandónak tartja ennek lehetőségét. A májusban létrehozott védelmi zóna után most egy másodikat is szeretnének alakítani, sőt ha lehetséges, akkor egy harmadikat is - mondta a kormány békemegbízottjának szóvivője, Martha Martínez. Az ország északi részében lévő védelmi zónát a tárgyalások békés lezajlása érdekében alakították, ahol a két tábor katonáit nem büntethetik meg korábbi bűntetteikért, a tömeggyilkosságokért és a kábítószer-csempészetért.

Sok politikai elemző szerint azonban a kormány az újabb védelmi zóna kiépítésével már túl sok területet enged át a katonai alakulatoknak anélkül, hogy el tudná érni a csapatok megbékélését. A korábbi békemegbízott, Daniel García-Pena szerint a kormány "hol kemény retorikát használ, hol pedig engedményeket tesz". Uribe hétfő kifejezte a két csapat vezetőjének: ha nem hagyják abba a fegyveres támadásokat az ország lakossága ellen, a kormány megszakítja velük a béketárgyalásokat.

Noha a tárgyalások egész évben tartanak a két csapattal, a fegyveres erők mégis folytatják a helyiek gyilkolását és a kábítószer-kereskedelmet. Az országban negyven éve kezdődött a polgárháború, amelyben egymástól független bal és jobboldali gerillahadseregek vívnak harcot a központi kormányzattal és egymással. A konfliktus a kilencvenes években szélesedett ki. Az ország területének jelentős részét gerillák ellenőrzik, akik kábítószer-kereskedelemből finanszírozzák a háborút.. A polgárháború eddig több mint 200 ezer ember életét követelte, és 2,9 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására.