Sok nő, még több miniszter az EU új kormányában

2004.08.04. 10:47

A hét elején teljessé vált a soron következő Európai Bizottság névsora. José Manual Duaro Barroso testületében a nők minden eddiginél nagyobb arányban képviseltetik magukat. Az új bizottságban a szakemberekkel szemben többségbe kerültek a politikusok, ezzel a Barroso-bizottság szakított a korábbi EU-s gyakorlattal. Ez a testület lesz az első, amely teljes mértékben a Nizzai szerződés értelmében áll föl, vagyis minden tagállam csak egy biztost küldhet az Unió új "kormányába", ráadásul a szerződés értelmében Barroso teljhatalmat élvez majd a feladatok kiosztásában.

A hét elején bejelentett legutóbbi jelölésekkel teljessé vált a José Manuel Durao Barroso által vezetendő következő Európai Bizottság névsora. A testületben minden korábbinál nagyobb arányban képviseltetik magukat a nők. A volt portugál miniszterelnök már új tisztségében való megerősítése után bejelentette, hogy azt szeretné, ha a testület legalább egyharmad részben nőkből állna. E kívánsága pontosan teljesült: a 24 biztosi tisztség közül a tagállamok 8-ra jelöltek női politikust.
 
A november 1-jén hivatalba lépő Barroso-bizottság másik jellemző vonása az lesz, hogy a technokraták rovására teret nyernek benne a politikusok; kijelölt tagjai között feltűnően nagy számban találhatók volt, illetve jelenlegi miniszterelnökök vagy miniszterek. Miniszterelnök volt Barrosón kívül a cseh Vladimír Spidla és az észt Siim Kallas is.

A majdani biztosok közül külügy-, illetve európai ügyekért felelős miniszteri tisztséget töltött vagy tölt be a belga Louis Michel, az osztrák Benita Ferrero-Waldner, a lengyel Danuta Hübner, Kovács László, a máltai Joe Borg, az olasz Rocco Buttiglione és a szlovén Janez Potocnik. Hivatalban lévő kormánytagot jelölt Dánia Mariann Fischer Boel mezőgazdasági, illetve Írország Charlie McCreevy pénzügyminiszter személyében. A holland Neelie Kroes korábban közlekedési, a litván Dalia Grybauskaite pedig pénzügyminiszter volt.
 
A Prodi vezette testület tagjai közül (az újonnan csatlakozott országok biztosait leszámítva) viszonylag kevesen lesznek tagjai a következő bizottságnak is. A német Günter Verheugen bővítési, a svéd Margot Wallström környezetvédelmi és a luxemburgi Viviane Reding oktatási, kulturális és ifjúsági ügyekért felelős biztos marad Brüsszelben. Szerette volna folytatni bizottsági tevékenységét a versenypolitikáért felelős - és ezen a poszton nagy tekintélyt kivívott - olasz Mario Monti is; miniszterelnöke, Silvio Berlusconi azonban másként döntött.
 
A Barroso-bizottság lesz az első, amely már a nizzai szerződés rendelkezéseinek megfelelően alakul meg, vagyis tagországonként egy-egy biztosból áll. Jelenleg az öt legnagyobb tagállam (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) még két-két biztossal van jelen a testületben. Az alapszerződés szerint a biztosok jelölése az elnök és a tagállamok közötti konzultációk alapján, kölcsönös egyetértéssel történik.

A bizottság munkájának a megszervezése, a szakterületek elosztása azonban már az elnök kizárólagos hatásköre, s megerősítési eljárása során Barroso ismételten és nyomatékosan értésre adta, hogy ezzel élni is kíván. Más szóval nem áll szándékában engedni a tagállami nyomásgyakorlásoknak, bár a "javaslatokat" természetesen meghallgatja és fontolóra veszi.

Ennek első próbatétele az lesz, létrejön-e a bizottságban a több nagy tagállam (köztük Franciaország és Németország) által erősen szorgalmazott gazdasági csúcsbiztosi tisztség. Maga Barroso többször is kijelentette, hogy a maga részéről nem ért egyet ezzel az elképzeléssel. Ettől függetlenül több mint valószínű, hogy a nagyobb tagállamok igyekeznek majd megszerezni az olyan kiemelten fontos gazdasági tárcákat, mint a belső piac, a versenypolitika, valamint a gazdasági és pénzügyek, és elemzők arra számítanak, hogy ez sikerülni is fog nekik. Barroso a tervek szerint augusztus utolsó hetében jelenti be, hogyan kívánja elosztani a szakterületeket a kijelölt biztosok között.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK