A balkáni béke jelképének szánják az új Öreg Hidat

Vágólapra másolva!
Péntek estétől át lehet menni a mostari Öreg Hídon. A különleges 500 éves építményt egy horvát tank lőtte szét 1993-ban. A város két oldalán élő bosnyákok és horvátok évekig nem jártak át egymáshoz, most biztonságosnak mondják a közlekedést. A hídavatóra meghívták az összes Jugoszlávia helyén alakult állam vezetőjét. A hidat magyarok és törökök építették újjá, nemzetközi pénzből. A sok jelképes gesztus a hidat a balkáni megbékélés szimbólumává emelte.
Vágólapra másolva!

Mostarban pénteken egész nap ünnepségeket tartanak. Janicsár zenekar játszik délelőtt, rock koncert lesz este, a világ minden tájáról érkezett magas rangú diplomaták koccintanak majd az Öreg Hídra. A háborúban szétesett Jugoszlávia összes utódállamának vezetője nézi majd végig, ahogy a középkori városban helyreáll a forgalom a bosnyák és a horvát oldalt elválasztó Neretva folyó fölött. Az ünneplés a békének szól, amely továbbra is törékeny a volt Jugoszlávia területén. Koszovó és Bosznia-Hercegovina most is nemzetközi ellenőrzés alatt áll. A hídnál jobb szimbólumot nem is találhattak volna a politikusok, hogy kifejezzék a béke iránti elkötelezettségüket, nem véletlen tehát, hogy sok pénzt és energiát fektetetett az emlékmű helyreállításába az ENSZ, Törökország és több európai ország is.

Mostar az 1992-ben kitört boszniai háborúban szenvedett súlyos károkat. A háború úgy kezdődött, hogy 1992-ben (Horvátország és Szlovénia után) Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét. A volt Jugoszláv tagköztársaság lakosságának 40 százalékát kitevő szerbek lakta területen válaszul kikiáltották a Szerb Köztársaságot, mely háborúba kezdett a bosnyák-horvát lakosságú Bosznia és Hercegovina Föderációjával. 1993-ban tovább súlyosbodott a háború, mert a horvátok és a bosnyákok is háborút indítottak egymás ellen, felbontva a korábbi szövetséget. 1996 óta van hivatalosan béke Bosznia-Hercegovinában. Az ország egy szerb és egy bosnyák-horvát államból áll, mindkettőnek saját parlamentje van. Egy közös parlament is működik, és létezik egy kollektív államelnökség is: egy szerb, egy bosnyák és egy horvát elnökkel, akik évente váltják az államfői funkciót. A békét nemzetközi katonaság felügyeli, és a közigazgatást is külföldiek ellenőrzik.

Fotó: MTI
Építés közben

Mostart bosnyákok, horvátok és kisebb számban szerbek is lakták a háború kitörésekor. A várost, melynek akkor 75 ezer lakosa volt, a XV. században a törökök alapították. 1566-ban épült fel az Öreg Híd, mely a Balkán-félsziget egyik leghíresebb építészeti alkotása lett: a törökök által épített, a Neretva folyón átívelő 29 méter hosszú híd tartópillérek nélkül kötötte össze a meredek szakadékkal elválasztott két partot. Kilenc évig épült akkor, hét évig most.

A hidat először 1992-ben érte találat, amikor a szerbek lőtték a várost. A következő évben azonban már a nyugati parton élő horvátok csaptak össze a keleti partot lakó bosnyákokkal. A horvát hadsereg visszavonulóban, novemberben lőtte szét a hidat. Egy tank száz méterről vette célba. Akkor már az összes Neretva-híd megsemmisült a városban. A boszniai horvát hadsereg így akarta megakadályozni, hogy a bosnyákok átjuthassanak a túlpartra. A híd lerombolására a parancsot Szlobodan Proljak tábornok adta ki.

Proljak volt az egyik első számú parancsnoka a boszniai horvát hadseregnek. A háború után a legmagasabb horvát katonai kitüntetést kapta Franjo Tudjman néhai horvát elnöktől, és egy boszniai cigarettagyár tulajdonosaként szerzett jelentős vagyont magának. Proljakot a híd lerombolásán kívül emberiség ellenes bűncselekménnyel is vádolja a Hágai Nemzetközi Bíróság. A hágai ügyészek szerint ő a felelős azért, mert a horvát katonák Ahmici faluban 114 bosnyák civilt lemészároltak. Proljak mostanáig biztonságban élt. Szerinte Hágában csak a következő mondatot érdemelné meg a bíráktól, nyilatkozta még 1997-ben egy horvát lapnak: "Köszönjük tábornok úr, Ön úriember volt a háborúban, ahogy úriember a békében is!" Az ahmici vérontást először nyilvánosságra hozó brit tisztet pedig egyszerűen csak "kövér angolnak" nevezte, akinek nem szabad hinni. Idén áprilisban mégis hágai fogságba került. Öt gyanúsított társával együtt hivatalosan önként utazott Hágába, de a háttérben a horvát állam és az Európai Unió közti megállapodás volt. E szerint a csatlakozási tárgyalások idei megkezdéséért cserébe Horvátország együttműködik a Hágai Törvényszékkel.

Fotó: EPA
Kész a híd

A híd rekonstrukciója 1997-ben kezdődött, és a kezdeti munkálatokban a magyar katonai búvároké volt a főszerep. A magyar katonák feladata volt, hogy a Neretva mélyéről felhozzák a híd eredeti darabjait, összesen több mint ezer követ. A munkát egy pontondaru segítette, a technikai megoldás világszerte híressé tette a magyar műszaki alakulatot. Az utolsó követ 1997 december elsején hozták felszínre.

A híd újjáépítését egy török cég kapta meg, és az összesen 20 millió dolláros költségek huszadát a török kormány vállalta magára. A Világbank, az ENSZ, az olasz, a török és a holland kormány is komoly összegekkel szállt be az építkezésbe. Ahogy a híd épült, fokozatosan javult a két oldalon élők viszonya, de barátságos hangulat most sincs Mostarban. A horvátok és a bosnyákok 1998-ban állapodtak meg abban, hogy visszaengedik a régi lakókat otthonaikba. A horvátok közben azt kifogásolták, hogy a háború alatt sok bosnyák telepedett le a városban, akik a szerbek elől menekültek kelet felől. Egy részük most is ott él, a város lélekszáma közel 30 ezerrel nőtt meg a háború kitörésének idejéhez képest. Sokáig semmilyen forgalom sem volt a két oldal között, teljesen külön intézményrendszer működött a horvát és a bosnyák oldalon, és testi épségét kockáztatta, aki átlépett a túlpartra. A közvetlen életveszély mára elmúlt, és megindult a forgalom a két oldal között.

Nem csak a híd készült el erre a nyárra, hanem a történelmi óváros több épülete is, melyek mind a háború idején omlottak össze. Szaúd-Arábia egy mecset felújítását finanszírozta, Luxemburg egy másik régi hidat épített fel, az olasz kormány a város központi terének rendbe rakását fizette, míg a francia kormány egy régi török palota újjáépítését vállalta.

Magyari Péter