Vuk Draskovic a vajdasági magyarok mellé állt

A leghatározottabban elítélte vasárnap Kovács László magyar külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezletén a vajdasági magyarok elleni támadásokat Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter, aki a milosevici erők vonaglásának nevezte ezeket a megnyilvánulásokat.

A politikus Kovács László magyar külügyminiszter társaságában tartott rövid sajtótájékoztatót a szerbiai elnöki hivatalban, ahol fogadást adott rangos külföldi vendégeknek Boris Tadic frissen beiktatott köztársasági elnök.

"Minden kisebbség helyzete egy tükör, amelyben a többség látja valódi arcát. Ez európai egyetemes elv, s amikor mi, szerbek, szorgalmazzuk a Koszovóban élő szerbek és más kisebbségek védelmét, akkor kötelességünk kimondani, hogy teljes mértékben úgy kell bánnunk minden Szerbiában élő néppel és kultúrával, hogy minden tekintetben szülőföldjén érezhesse magát. A leghatározottabban elítéltem azt, hogy egyes vajdasági településeken primitív emberek magyarellenes érzelmeket mutatnak ki" - szögezte le Draskovic.

A belgrádi politikus szerint ő személyesen és egész Szerbia elítéli a magyarellenes megnyilvánulásokat, amelyek mögött nem áll sem a szerb nép, sem a szerb állam.

"Ezek a milosevici erők és a milosevici eszmék utolsó kétségbeesett vonaglásai, amelyek azt hiszik, hogy Szerbiának a primitivizmus védelmére kell kelnie" - szögezte le Draskovic. Ő az első belgrádi politikus, aki ítéletet mondott a vajdasági magyarok elleni támadások felett.

Kovács László ismételten hangsúlyozta, hogy a magyarellenes atrocitások megfékezése nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO elvárása is. A magyar külügyminiszter ezt közölte Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel és Boris Tadiccsal is. Kovács pozitívan értékelte azt, hogy a szerb vezetők nem igyekeztek kisebbíteni e cselekmények jelentőségét.

A szerbia-montenegrói külügyminiszter áttekintette a koszovói rendezésről szóló javaslattervezetet, amelyet közösen készített el Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország. Draskovic szerint a dokumentumot érezhetően a legjobb szándékkal írták, s ez rendkívüli jó alapja lehet az albán-szerb párbeszédnek, hogy "a határok változtatása nélkül, átjárhatóvá tételével mihamarabb egyetértés szülessék az európai Koszovóról, amely a híd szerepet tölti majd be Szerbia és Albánia között".

Draskovic egyetértett Kováccsal abban, hogy a szerb-magyar határnak is csak térképen kell léteznie, s nem jelenthet akadályt sem az emberek áramlása, sem a kultúra, sem a kereskedelem előtt.