Saját törvényei alapján ítélik el Szaddámot

Iraki törvények és nemzetközi jogi egyezmények alapján vonják majd felelősségre Szaddám Huszein volt iraki diktátort. A törvények egy részét Szaddám regnálása idején hozták. A Szövetséges Ideiglenes Hatóság közvetlenül a diktátor elfogása után intézkedett Szaddám perének jogi hátteréről, és a Kormányzótanáccsal közösen létrehozták azt a különleges bíróságot, amely majd ítéletet mond Szaddám és társai ügyében.

Olyan törvények és nemzetközi szerződések alapján ítélik majd el Szaddám Huszeint, amelyeket ő maga hozatott vagy amelyekhez országa csatlakozott regnálása idején. A Szövetséges Ideiglenes Hatóság a volt diktátor tavaly decemberi elfogása után teremtette meg az esetleges per jogi hátterét.

A Paul Bremer vezette hatóság 2003 december 10-én állított össze egy statútumot, amely pontosan leírja, hogy milyen törvények, illetve nemzetközi egyezmények alapján lehet perbe fogni a volt diktátort.

Valki László nemzetközi jogász az [origo] kérdésére elmondta, hogy a statútum összeállítására azért volt szükség, mert ha új törvényeket hoznak, azok visszamenőleg már nem hatályosak, tehát Szaddámot csak azok alapján a törvények és egyezmények alapján ítélhetik el, amelyek regnálása idején már érvényesek voltak.

A statútum részletezi a háborús bűncselekmény és az emberiesség, illetve a béke elleni bűncselekmény fogalmát - ezek ellen olyan nemzetközi egyezmények nyújtanak garanciát, amelyeket annak idején Irak is aláírt.

A statútumba ugyanakkor három iraki törvényt is bevettek, ezeket a bíróságok befolyásolása, a nemzeti erőforrások elherdálása és a korrupció ellen hozták. A harmadik törvény, amelyet 1958-ban hoztak, megtiltja, hogy Irak arab országokra támadjon: ezt Szaddám legalább egy ízben, az 1991-es Kuvait elleni támadással megsértette.

Bremerék jasvaslatára az iraki ideiglenes kormányzótanács a diktátor elfogásakor létrehozta azt a különleges bíróságot, amely a Szaddám-rendszer bűnöseinek ügyében ítélkezik majd. Az Iraki Különleges Bíróság (IST) kétkamarás lesz, tehát az ítélethozatal után mind az ügyészségnek, mind a vádlottnak lehetősége lesz egyszer fellebbezni. A bíróságot Szalim Csalabi iraki jogász vezeti.

Amióta az Allávi kormány átvette Irak irányítását, több ízben utaltak arra, hogy visszaállítanák a halálbüntetést. Valki szerint erre minden esély megvan, ezért elképzelhető, hogy a bukott diktátort halálra ítéli az Iraki Különleges Bíróság.