Chirac kiközösítené a brit elnökjelöltet

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság elnökét július 20-ig kellene megválasztania az EU-tagországok vezetőinek. A múlt héten kellett volna megállapodniuk, de a francia-német és az olasz-brit álláspont még távolabb került egymástól ezen a héten. A francia elnök eleve kizárná az angolokat az elnöki pozícióból. Balázs Péter magyar EU-biztos szerint az egész választási mechanizmus rossz.
Vágólapra másolva!

Az EU legfontosabb méltóságának kiválasztása miatt egyre keményebben vitatkoznak Európa nagyhatalmai. Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok első számú vezetőit tömörítő Tanácsnak már múlt héten meg kellett volna választania. Brüsszelben azonban hiába alkudoztak órákig a miniszterelnökök, elnökök és kancellárok, nem sikerült jelöltet találniuk. Jacques Chirac francia elnök hétfőn azt mondta, hogy olyan ember ne legyen elnök, akinek hazája nincs benne az összes EU-szövetségben. Így az eurót nem használó és a schengeni szerződésből kimaradt államok mind kiesnének a jelöléskor. Ide tartozik a tíz új csatlakozó mellett Írország, Svédország, Dánia és Nagy-Britannia is. Az ötlet nagyon tetszik Gerhard Schröder német kancellárnak, de elfogdhatatlannak tartja a brit és az olasz kormány. Az EU alapszabálya bármely tagállam állampolgárának lehetővé teszi, hogy viselje a bizottsági elnök tisztséget.

Forrás: MTI
Blair és Medgyessy Brüsszelben

Chirac ötlete nem csak azért háborította fel az angolokat és az olaszokat, mert féltik egyenlőség elvét. A két ország jelöltje ugyanis éppen egy brit politikus, Chris Patten volt. Vele szemben akarta a francia-német páros elnöknek a belga Guy Verhofstadtot, és ezen a vitán bukott el a múlt heti brüsszeli döntés. Érdekes, hogy az európai nagyhatalmak pártideológiáktól függetlenül kötöttek szövetségeket egymás ellen: Franciaországban és Olaszországban ugyanis jobboldali, míg Nagy-Britanniában és Németországban baloldali kormány van hatalmon, azonban mégis keresztbe kötöttek szövetségeket. Inkább az számított, hogy ki mit gondolt az iraki háborúról, illetve melyik országnak mi a terve az EU-val, pártkötődéstől függetlenül. A két jelölt ugyanis két ellentétes gondolkodást képvisel.

Guy Verhofstadt Belgium miniszterelnöke, a Flamand Liberális és Demokrata Párt politikusa. Tovább erősítené az európai szövetséget, mely hosszabb távon az EU-t egységes állammá emelheti. Nagyon ellenezte az iraki háborút, és 2000-ben egyik fő szorgalmazója volt Ausztria kiközösítésének, mert kormányra került Bécsben az idegenellenes Szabadságpárt.

Chris Patten brit konzervatív politikus, mostanáig az Európai Bizottság külügyi biztosa volt. 1992-97 között ő volt Hong Kong utolsó kormányzója. Támogatta annak idején az iraki háborút. Pártja nem támogatja, hogy bevezessék az eurót Nagy-Britanniában, és egyébként is lazább, inkább gazdasági, mint politikai együttműködést vár az EU-tól.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EP-választásokon legerősebb frakcióvá vált Európai Néppárt szintén Chris Pattent akarja elnöknek. Chirac pártjának képviselői ebben a frakcióban vannak, míg Blair otthon politikai ellenfele a konzervatív Pattennek.

Balázs Péter, az Európai Bizottság magyar tagja szerint az egész választási rendszer elavult. Most minden hivatalos jelölés nélkül a tagállamok vezetői egyezkednek: néha négyszemközt, néha közvetítővel, néha kis csoportokban, néha pedig együtt. A soros EU elnökséget viselő Bertie Ahern ír miniszterelnök szó szerint körbe-körbe rohangált csütörtök éjjel a brüsszeli delegációk között, és mint másnap reggel mondta, nyolc-kilenc név is felmerült, de senkit sem támogatott a tagállamok többsége.
Balázs Péter szerint szükséges lenne egy hivatalos jelölési eljárásra, mert a mostani rendszert eredetileg hat tagállamra találták ki. Balázs szerint az sem szerencsés, hogy az európai vezető politikusok a nyilvánosság kizárásával, titokban alkudoznak. "Valamilyen jelölés jó lenne, mert így sötétben tapogatózunk, és a folyamat nagymértékben az informális diplomáciára támaszkodik"- mondta Balázs az MTI-nek.

Korábban a jelöléssel kapcsolatban több javaslat is elhangzott az EU-alkotmány készítésekor, de egyik sem került bele az alaptörvénybe. Ezek szerint öt tagállam jelölhetne közösen valakit, vagy az EP-frakcióké lenne ez a jog. Most viszont addig beszélgetnek a Tanácsban, amíg meg nem állapodnak.

Az Európai Tanácsnak július 20-ig kellene eldöntenie, hogy kit akarnak a Bizottság élére. Utána már az Európai Parlament képviselőinek kell szavazniuk arról, hogy az EU-s törvényeket beterjesztő és azok végrehajtását ellenőrző testület kiválasztott vezetőjét elfogadják-e.