Először szavazhatnak a magyarok az EU-csúcson

Vágólapra másolva!
Az ír elnökség alatt másodszor tart csúcstalálkozót az Európai Tanács Brüsszelben. A június 17-18-i találkozón először vesznek részt teljes jogú tagként az újonnan csatlakozó országok, köztük Magyarország. Az előzetes tervek szerint itt kellene dönteni olyan fontos kérdésekről mint az EU-alkotmány, a költségvetés, illetve az Európai Bizottság soros elnökének személye. Szakértők szerint ugyanakkor az alkotmánytervezet elfogadására 50 százalék esély van.
Vágólapra másolva!

A legutóbbi, márciusi csúcsértekezleten az ír elnökség feladatául kapta, hogy még június végéig tartó mandátuma alatt lezárja az alkotmánnyal kapcsolatos vitákat. Egyelőre kétséges, sikerül-e a tagországok vezetőinek kompromisszumot kialakítani. A legvitatottabb pontok közé tartozik a kettős többség elve, a minősített többségi szavazás kiterjesztése és az Európai Bizottság összetétele.

A tagországok között azon folyik a vita, hogy a tagállamok száma vagy az egyes országokban élő népesség nagysága számítson-e inkább egy-egy döntésnél. A körvonalazódó megoldás a kettős többség elve, ami azt jelenti, hogy külön kell számolni a tagországok számát és arányát, illetve a lakosság számát és arányát. Arról még vita van, hogy a minősített többség milyen küszöbértéket jelentsen.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár pénteken Bécsben kijelentette, hogy a bővítés után csak a "pontos" kettős többség garantálná a döntéshozatalban az uniós tagok egyenlőségét. Szerinte az ideális az lenne, ha a jövőben a tagállamok és a lakosság 50-50 százalékban dönthetne. Az alkotmánytervezet értelmében ez az arány jelenleg 50-60 százalék. Ezt Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is támogatja. Spanyolország és Lengyelország pedig - nagyobb befolyásuk biztosítása érdekében - a népességi küszöböt akár 66,6 százalékra is "feltornázná" - írja a BruxInfo.

Jelenleg úgy tűnik, elfogadják az Európai Bizottság összetételével kapcsolatban azt a javaslatot, mely szerint 2014-ig minden ország jelölhessen egy tagot az uniós végrehajtó szervbe. Ezt korábban a franciák, a németek, a britek, a spanyolok és a belgák ellenezték.

Bertie Ahern ír miniszterelnök konszenzusos javaslatot terjeszt az állam- és kormányfők elé arról, ki legyen az Európai Bizottság új elnöke. A tagállamok vezetői minősített többségi szavazással fogják eldönteni, hogy kit jelöljenek Romano Prodi elnök utódának. A legfőbb esélyesként emlegetik Guy Verhofstadt belga miniszterelnököt, akit Németország és Franciaország is támogat. Nagy-Britannia és Spanyolország az Európai Unió Tanácsának főtitkárát, Javier Solanát látná szívesen ezen a poszton. Solana esélyeit rontja, hogy szocialista. Az Európai Néppárt ugyanis többször is jelezte, hogy nem fogad el olyan jelöltet, aki nem a konzervatív-kereszténydemokrata politikai családból származik. Ebből a szempontból viszont Guy Verhofstadt sem győzhetne.

Az esélyesek között emlegetik még Pat Coxot, az Európai Parlament volt elnökét. Cox nem indult újra az EP-választásokon.

Vita van a 2007-2013-as költségvetésről is. Az Európai Bizottság javaslata szerint közösségi célokra a tagországok összesített GDP-jének 1,24 százalékát kellene fordítani. A hat fő befizető állam ugyanakkor közös levélben jelentette be, hogy legfeljebb egy százalékot hajlandók elfogadni.