Több mint száz párt ül hét frakcióban

Vágólapra másolva!
Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselők közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció működött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erősek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.
Vágólapra másolva!

A magyar képviselők eddig három frakció munkájában vettek részt, igaz csak május 1. óta teljes jogú tagként, addig csak tanácskozási joguk volt. Mivel Magyarországon most tartanak először EP-választásokat, ezért eddig a négy parlamenti párt a legutóbbi magyar országgyűlési választások eredményei alapján osztotta el a képviselői helyeket. Mostanáig 10-10 fideszes és szocialista és két-két MDF-es és SZDSZ-es politikus ült az Európai Parlamentben. Mostanáig nem volt érvényes a magyarokra (és a többi új csatlakozóra sem) az a szabály, hogy az EP-képviselők nem lehetnek tagjai a hazai parlamentnek. A vasárnap megválasztottak már nem lehetnek kétszeresen képviselők. Az önkormányzati mandátumok azonban nem összeférhetetlenek az európai tisztségekkel.

A mostanáig működő hét európai frakció közül a legnagyobb az Európai Néppárt és Európai Demokraták nevű, jobbközép szövetség volt. Eddig az EP képviselők több mint 37 százaléka ült ebben a frakcióban. Itt vannak a fideszes és MDF-es magyar politikusok is. Az ismertebb európai pártok közül ide tartoznak a német CDU-CSU politikusai, a brit tory képviselők, a hazai választásokon néhány hónapja elbukott spanyol néppárt, vagy éppen a Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök vezette Forza Italia képviselői. Az Európai Szocialista Párt a második legnagyobb frakció, Magyarországot az MSZP képviseli benne. Ide tartozik még a német SPD, a brit munkáspárt, a spanyol és a francia szocialisták és az ellenzéki szlovák Smer is. Ez a két frakció már mérete miatt is tekintélyes, hiszen az EP-képviselők több mint a fele ezek egyikében ül. Ráadásul csak ebben a kettőben képviselteti magát legalább egy képviselővel az összes tagállam.

Az Európai Liberális, Demokrata és Reformpártban Magyarországot az SZDSZ képviseli. Egyetlen német, görög, lett, máltai, osztrák, lengyel és portugál liberális képviselő sincs az Európai Parlamentben, de még így is ez a harmadik legerősebb frakció. Elképzelhető, hogy a frakció tovább bővül júniustól, mert több, a néppárti frakcióban ülő kisebb párt jelezte, hogy esetleg csatlakoznának a liberális frakcióhoz. Ezzel növekedne a liberálisok súlya és kicsit jobbra tolódhat politikai beállítódása. Most ide tartoznak a brit liberális demokraták és a szlovák ANO, a német szabad demokraták azonban nem ebben a csoportban vannak.

A másik négy frakcióban egyetlen magyar képviselő sem ült a most befejeződő ciklusban. Két, zöldek által is befolyásolt baloldali frakció is van az EP-ben (Zöldek-Európai Szabad Szövetség és az Egységes Európai Baloldal-Északi Zöld Baloldal nevűek) melyek nevükben is jelzik, hogy maguk is két-két csoport összeolvadásából alakultak. A Zöldek - Európai Szabad Szövetség frakcióban vannak az úgynevezett regionalisták is, akik az országok nélküli népeket képviselik: itt ülnek többek között a baszk, skót, katalán, welesi, aragóniai pártok képviselői.

A másik zöld frakció - mint neve is sejteti - balra áll tőlük, és jórészt kommunista képviselőket tömörít. Magyar párt nincs a szövetségeseik között, a választáson indulni kívánó Munkáspárt egyik európai baloldali frakció partnerei között sincs feltüntetve.

Az Unió a Nemzetek Európájáért nevű frakció olyan jobboldali pártokat tömörít, melyek szerint nem szabad, hogy túlságosan beleszóljon az Unió az egyes tagországok életébe, és lazább, inkább gazdasági és nem politikai szövetségnek képzelik a szervezet jövőjét. Ide tartozik például az ír kormánypárt (Fianna Feil), és sok új tagállamnak is van itt képviselője, magyar kapcsolata azonban ennek a csoportnak sincs.

A Demokráciák és a Sokszínűség Európája nevű frakció a legkisebb, és tagjai legszívesebben csak egyszer szavaznának az Európai Parlamentben: arra a kérdésre nyomnák meg az igen gombot, hogy "Megszűnjön-e az EU?". Az EP-választáson indulni kívánó magyar pártok közül a MIÉP áll a legközelebb a frakció ideológiájához, de a partnerszervezetek között nincs feltüntetve magyar szervezet. Ez volt az egyetlen frakció, ami egyértelműen ellenezte az EU bővítését, érvelésük szerint a csatlakozók érdekében is.

Negyvennégy független képviselő is van az EP-ben. Ők nem klasszikus értelemben független jelöltek, hiszen őket is egy-egy anyaországi párt jelölte. Egyszerűen csak nem akartak csatlakozni egyetlen frakcióhoz sem. Flamand liberálisok, az idegenellenességéről ismert francia Nemzeti Front tagjai, az Észak-Olaszország függetlenségéért küzdő Északi Liga képviselői és a Lengyel Katolikus Néppárt delegáltjai egyaránt a függetlenek között vannak.

A frakciók felállása természetesen változhat a következő ciklusban, lehet, hogy új frakciók alakulnak, és többször szövetkeztek és szétváltak már ezek a csoportosulások.

Az EP-választásokon sokszor jobban szerepelnek a kisebb radikális pártok, mint a nemzeti parlamenti választásokon. Az emberek bátrabban kísérleteznek a brüsszeli mandátumokkal, másrészt az alacsony részvétel kedvezni szokott ezeknek az erőknek, mert az elkötelezett radikális hívek mindig elmennek szavazni. Így történhet, hogy néha olyan pártok is bejutnak az EP-be, melyek otthon legfeljebb csak önkormányzatokba juttattak be képviselőket. Így az Európai Parlamentben jóval több nacionalista, kommunista és környezetvédő politikus ül, mint az európai parlamentekben.

Az is jellemző, hogy akik otthon kormányoznak, azok az EP-választáson kevesebb helyhez jutnak. Görögörszágot például három baloldali párt is képviseli az EP-ben (köztük két kommunista, melyből az egyik a nemzeti parlamentbe be se jutott), miközben az athéni parlamentben jobboldali többség van. Németország EP-képviselőinek viszont túlnyomó része a CDU-CSU kereszténydemokrata irányultságú pártszövetség valamelyik pártjához tartozik, miközben a berlini parlamentben a baloldalnak van többsége. Hollándiát pedig egy-egy képviselővel három EU-ellenes párt is képviseli az EP-ben, de közülük csak egy kapott helyet a holland parlamentben is. Miközben most már több ciklus óta a Munkáspárt győzött Nagy-Britanniában, a legutóbbi EP-választást a konzervatívok nyerték, és míg az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja egyetlen képviselőt sem tudott Londonba küldeni, közben Strassburgban három helyük is van, mert öt és fél százalákkal több szavazatot kaptak, mint a hazai szavazáson.