Egy parancsnok javasolta a kutyás kínzást Irakban

Az iraki fogolykínzásokkal foglalkozó Taguba-jelentés szerint a guantánamói fogolytábor volt, az Abu Graib börtön jelenlegi parancsnoka javasolta azt, hogy vallatás közben kutyákkal kínozzák a foglyokat a bagdadi Abu Graib börtönben. A vezérőrnagy tagadja, hogy javasolta volna a módszert. A jelentésben foglalt vallomások alapján az Irakban szolgáló amerikai erők főparancsnoka is áldását adta a vallatásokra.

Az iraki fogolykínzások kapcsán elkészített Taguba-jelentés szerint Geoffrey D. Miller vezérőrnagy, a guantánamói fogolytábor korábbi, az Abu Graib börtön jelenlegi parancsnoka javasolta, hogy az Abu Graib börtönben a vallatásokhoz bevessenek kutyákat. Millert 2003 szeptemberében irányította Irakba Donald Rumsfeld védelmi miniszter, hogy tegyen javaslatokat arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a kihallgatási módszereket.

A fogolykínzásokat vizsgáló Antonio M. Taguba vezérőrnagynak Thomas Pappas ezredes, a 205. katonai hírszerzési század parancsnoka beszélt Miller javaslatáról. "Azt mondta, hogy Guantánamón katonai munkakutyákat használnak, és nagyon hatékonyan tudnak velük olyan légkört teremteni, amelyben könnyen megszerzik az információkat a foglyoktól" - számolt be Miller javaslatáról Pappas.

A vezérőrnagy vallomása a legteljesebb leírása azoknak a módszereknek, amelyeket az amerikaiak az Abu Graib börtönben alkalmaztak a vallatások során. A kutyák használatát, a foglyok levetkőztetését és más megalázó vagy agresszív technikákat olyakor maga Sanchez tábornok, az Irakot megszállva tartó amerikai szárazföldi erők parancsnoka hagyta jóvá.

Pappas szerint Miller látogatása után a katonai hírszerzők és a vallatók egy sor szabályt léptettek életbe a kihallgatásokkal kapcsolatban. Az újítások végrehajtásához a katonai rendészektől kértek segítséget, hogy megkönnyítsék a kihallgatásokat - írja a Washington Post

"Egy kihallgatás során információt próbálsz szerezni ezektől az emberektől. Ehhez olyan környezetet kell teremtened, amelyben a szó szoros értelmében nem károsítod őket fizikailag vagy kínzod őket pszichológiailag, de meg kell szerezned az ellenőrzést felettük. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben maguktól kezdenek el, sőt akarnak beszélni." - jelentette ki Pappas.

Guantánamón állítólag bevált a kutyás módszer

A kínzásokban érintett 372. katonai rendész század parancsnoka, Janis Karpinsky dandártábornok szerint a kutyás csapatokat biztonsági intézkedésként tartották a börtönben. "Azt, hogy a kutyákat hova vigyék és mit csináljanak velük, a katonai hírszerzés emberei szabták meg" - állítja Karpinsky.

"Nem sok különbség van aközött, hogy valakit egy felhergelt kutyával fenyegetnek, vagy töltött pisztolyt nyomnak a fejéhez" - jelentette ki az eset kapcsán James Ross, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet jogi tanácsadója.

Ross szerint az amerikaiak a hadifoglyok védelmét szavatoló Genfi Egyezmény harmincegyedik cikkelyében foglaltakat sértették meg. A cikkely szerint a konvenció védelme alatt álló személyeket nem lehet információ átadására kényszeríteni és nem lehet velük szemben "megszégyenítő vagy megalázó módszerekkel" élni.

Ross szerint az, hogy a kutyák jelen vannak a börtönben, önmagában még nem minősül kínzásnak. Egy 1999-es kiadású, a Genfi Egyezményt értelmező ENSZ-kézikönyv szerint "ha a fogva tartók úgy rendezik a körülményeket, hogy állatok - például kutyák - támadjanak a fogva tartottakra, az kínzásnak minősül".

Pappas szerint viszont az állatok jelenléte a kihallgatások során nem minősül kínzásnak. Ugyanakkor az ezredes elismerte, hogy nem volt jelen egy "kutyás" vallatáson sem, és nem hozott létre olyan testületet, amely a vallatások során alkalmazott módszerek jogosságát ellenőrzi. Pappas szerint az ebekkel nem sértették meg a Genfi Egyezményt, ugyanis csak fenyegették a rabokat, de nem támadtak náluk.

Sabrina Harman, az egyik kínzásokkal vádolt katonai rendész vallomásában ugyanakkor elmondja, hogy részt vett olyan kínzásokban, ahol a foglyokra eresztették a kutyákat. "Két kutyát hoztak be az 1A blokk egyik cellájába, hogy ráijesszenek egy fogolyra. Meztelenül a felhoz állították, aztán ráeresztették a kutyákat. Az állatokat később visszarántották, és akkor a fogoly futni kezdett. A kutyák leszorították őt, és az egyik lábát kezdték harapdálni. Amikor néhány másodperc múlva újra megmozdult, a másik lábát is megharapták"- mondta Harman.

Miller vezérőrnagy, akit a Bush-kabinet az iraki börtönök parancsnokává nevezett ki a fogolykínzási botrány kipattanásakor, tagadja, hogy kutyák használatát javasolta volna a kihallgatásokon. Mark Kimmitt dandártábornok, az Irakban szolgáló amerikai erők szóvivője is alátámasztotta ezt: "Miller sohasem beszélt Pappasszal arról, hogy katonai munkakutyákat kellene használni a vallatásokon. Ráadásul Guantánamón sohasem használtak kutyákat ilyen célra" - jelentette ki.