A CIA-t is elérheti a kínzásbotrány

Vágólapra másolva!
Az amerikai hírszerzés attól tart, hogy az iraki kínzások okozta botrány miatt ráirányulhat a figyelem egyéb kihallgatási módszereikre is. A New York Times beszámolója szerint a szeptember 11-i támadások után a CIA felhatalmazást kapott a kormányzattól, hogy igencsak vitatható módszereket is bevessen az elfogott és jelentősnek ítélt al-kaidások kihallgatásakor. Igaz, már az elején igyekeztek bebiztosítani magukat, így sok őrizetes formálisan más állam fennhatósága alatt áll, hogy az amerikaiak elkerülhessék a felelősségre vonást.
Vágólapra másolva!

Az amerikai hatóságok szerint a CIA kihallgatási módszerei, amelyeket az al-Kaida állítólagos tagjaival szemben alkalmaztak, túlságosan kegyetlenek. A titkosszolgálat módszereinek durvasága láttán még az FBI is arra kérte ügynökeit, tartsák távol magukat a kihallgatásoktól - írja a New York Times nevük elhallgatását kérő antiterrorista tisztekre hivatkozva.

A módszerek bevezetését állítólag a 2001. szeptember 11-i támadások után engedélyezte a Bush-kormányzat. Ezek olyan módszerek, amelyeket a különleges egységek kiképzésénél is felhasználnak, amikor arra képezik ki a kommandósokat, hogy elfogásuk és esetleges durva kihallgatásuk esetén is képesek legyenek tartani a szájukat. A CIA legalább egy esetben alkalmazta a vízbemerítéses módszert, amikor a kihallgatottat megkötözve víz alá nyomják, hogy azt higgye, megfojtják. Ezt Kálid Sejk Mohamed kihallgatásakor vetették be, aki a gyanú szerint a szeptember 11-i merényletek elkövetőit segítette.

Ezenkívül az őrizetesek közül többek fejére csuklyát húztak, ruházatukat eláztatták, megvonták tőlük az élelmet, a fényt, a gyógykezelést. Gyakran elhitették a foglyokkal, hogy kiadják őket egy olyan országnak, ahol halálbüntetés vár rájuk, sőt el is játszották, hogy elszállítják őket egy ilyen helyre. Legalább egy CIA-alkalmazott ellen eljárás is indult, mivel fegyverrel fenyegetett egy foglyot a kihallgatás alatt.

Kínzások vagy sem?

A módszerek védelmezői szerint ezek nem voltak kínzások, nem sértették az amerikai kínzásellenes törvényeket, és szükségesek voltak egy olyan háborúban, amelyet egy homályban maradó ellenség ellen folytattak, amelyre vonatkozó információkat együtt nem működő őrizetesektől kellett kicsikarni.

Ennek ugyan ellentmond az FBI figyelmeztetése, amely azt kérte ügynökeitől, maradjanak távol ezektől a kihallgatásoktól, mivel nem kizárt, hogy a későbbiekben felelősségre vonhatják őket az amerikai bűnüldözési törvények megszegése miatt. Ugyancsak ellentmondás, hogy sokak szerint az ilyen módszerekkel megszerzett információk inkább megbízhatatlanok, mint hasznosak.

A CIA eddig nem engedélyezte egyetlen független megfigyelő vagy jogvédő csoportnak, hogy megvizsgálja az elfogott jelentős al-Kaida-tagok fogvatartásának körülményeit. Az őrizetesek hollétét annyira igyekeznek titokban tartani, hogy még George Bush elnök is azt közölte: nem szeretné tudni, hol vannak.

Más kormányok fennhatósága alatt

A titkos rendszerben állítólag 12-20 személyt tartanak fogva, közülük egyesek közvetlen amerikai, mások látszólag más kormányok ellenőrzése alatt. Utóbbinak azért van jelentősége, mert mint a lapnak nyilatkozó tiszt közölte, egyes feljegyzésekben azt tanácsolják a kormánytisztviselőknek, hogy ha olyan módszereket alkalmaznak, amelyek sértik az amerikai törvényeket vagy a genfi egyezményt, formálisan helyezzék a foglyokat más államok őrizetébe, így elkerülhetik a felelősségre vonást.

A CIA-nál most attól tartanak, hogy az iraki és afganisztáni börtönökben folytatott kínzások miatt indult vizsgálatok végül elvezetnek majd a titkosszolgálatig is. Ezzel a CIA-ügynökök hasonló, nem kívánt nyilvánosságot kaphatnának, mint az amerikai hadsereg kínzásokban részt vevő tagjai.

A New York Timesnak nyilatkozó tiszt közölte, "Egyesek, akik részt vettek ezekben az ügyekben, már egy ideje amiatt aggódnak, hogy jöhet egy új elnök, vagy megváltozik a politikai hangnem, és akkor felelősségre vonhatják őket... Ez most gyorsabban bekövetkezik, mint várták."

A CIA főellenőre már elkezdett vizsgálódni több Irakban és Afganisztánban őrzött kevésbé jelentős fogoly halála ügyében. Ezeket a haláleseteket az amerikai igazságügy-minisztérium is vizsgálja.