Az EU elfogadta a terrorizmus elleni csomagtervet

Az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtökön, Medgyessy Péter részvételével Brüsszelben elfogadták azt a csomagtervet, amelyet a két héttel ezelőtti madridi merényletek nyomán dolgoztak ki a tagállamok a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételére.

A csomagterv legfontosabb részei: egy koordinátor kinevezése az EU-szintű akciók összehangolására és az EU-tagállamokat terrorakciók esetén kölcsönös segítségnyújtásra kötelező úgynevezett szolidaritási cikkely jóváhagyása. Ami az első témát illeti, az állam- és kormányfők elfogadták Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatát, hogy Gijs de Vries volt holland belügyi államtitkárt nevezzék ki erre a koordinátori posztra. Ezzel Jaap de Hoop Schiffer új NATO-főtitkár után rövid időn belül immár a második holland politikus kerül vezető biztonságpolitikai posztra.

Medgyessy: Érdemi vita folyt

A magyar miniszterelnök szerint nem előre megkoreografált, hanem érdemi vita folyt a nyitó tanácskozáson, amelyet teljes egészében a terrorizmus elleni harc kérdéseinek szenteltek. A vitában alapvetően kétféle megközelítés bontakozott ki: voltak, akik az azonnali, konkrét tennivalókra helyezték a hangsúlyt, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a terrorizmus jelenségét hosszú távon is tudni kell kezelni, mert ez minden jel szerint tartós probléma lesz - közölte Medgyessy Péter.

A szolidaritási nyilatkozat eredetileg az EU alkotmánytervezetében szerepelt, de mivel ezt a tagállamok egyelőre még nem fogadták el, a madridi terrorakciók pedig gyors és szimbolikus jelentőségű választ követeltek, az EU-csúcs résztvevői jóváhagyásukat adták e cikkely külön elfogadásához. Ennek értelmében a tagállamok minden rendelkezésükre álló eszközzel segítenek egymásnak terrorakciók esetén - ideértve a katonai eszközöket is.

Késik az európai CIA

Mivel az EU-csúcs résztvevői között nem született egyetértés, hogy létre kell-e hozni egy európai szintű központi hírszerző ügynökséget, egy "európai CIA-t", az állam- és kormányfők felkérték Solanát, hogy a következő, júniusi EU-csúcsig tegyen javaslatot egy olyan, terrorista ügyekkel foglalkozó hírszerzési sejt létrehozására, ahol a tagállamok kicserélhetnék információikat.

Biometrikus azonosítók az útlevélben

A terrorizmus elleni csomagterv még számos konkrét intézkedést tartalmaz: ilyen az a követelmény, hogy még 2005 vége előtt be kell építeni az útlevelekbe és a vízumokba az úgynevezett biometrikus azonosítójeleket (ujjlenyomat, vagy íriszazonosítás), illetve hogy az Európai Bizottság néhány hónapon belül konkrét javaslatokat tesz a kikötőkben való biztonság fokozására, illetve a telefon- és internetes társaságok által őrzött személyes adatok megőrzési határidejének egységesítésére a különböző tagországok között.

Az EU-tagállamok ígéretet tettek, hogy idén júniusig átültetik a nemzeti törvényhozásukba a 2001. szeptember 11-i amerikai terrorakciók nyomán hozott intézkedéseket: ilyen például a közös európai elfogatóparancs jogintézménye, amely hosszas tárgyalások után már idén január 1. óta hatályban kellene hogy legyen minden tagországban, de öt állam, köztük Németország még mindig nem léptette életbe.

A Statewatch kritizál

A polgári és politikai szabadságjogok európai érvényesülését figyelő Statewatch független civil szervezet bírálta az Európai Unió állam-és kormányfői által csütörtökön elfogadott terrorizmus ellenes csomagtervet, mivel az szerintük a lakosság általános megfigyelését eredményezi. A szervezet egyebek között rosszallja az EU hajlandóságát arra, hogy a telefon és internet-szolgáltatók hosszabbítsák meg ügyfeleik adatai tárolásának idejét, és ellenzi az európai útlevelek biometrikus adatokkal való ellátását.