Szétrobbanthatja az iraki koalíciót a madridi merénylet

Vágólapra másolva!
Spanyolország - a múlt heti gyilkos robbantásokat követő - bejelentése, hogy ha nem kapnak ENSZ-mandátumot az iraki megszálló erők, kivonja csapatait Irakból, több államot is arra késztetett, hogy hasonló döntést fontolgasson. Honduras már bejelentette, hogy nyáron visszahívja 370 fős kontingensét, és várhatóan Hollandia is az ENSZ szerepétől teszi függővé csapatai Irakban tartását. Az amerikai elnök igyekszik megnyugtatni a szövetségeseket, várhatóan beszédben szólal fel a terrorizmus ellen, és a szövetséges országok nagyköveteit is meghívja a Fehér Házba. Eközben a merényletekkel kapcsolatban újabb személyt vettek őrizetbe, és az egyik elfogottról kiderült, korábban három ország titkosszolgálata is érdeklődött utána.
Vágólapra másolva!

Hollandia fontolgatja, Honduras pedig bejelentette, hogy kivonja csapatait Irakból, mindkét állam a madridi merényletek nyomán a júniusi kivonulás mellett döntő Spanyolország példáján buzdult fel. Spanyolország, amely Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok legfőbb szövetségese volt a nemzetközi közvélemény jelentős része által ellenzett Irak elleni háborúban, a hétvégi választások és a madridi terrorakciók után döntött úgy, hogy június 30-ig kivonja 1300 fős kontingensét az arab országból, hacsak nem kapnak a megszálló erők ENSZ-felhatalmazást.

A vasárnapi választásokat - nem kismértékben a merényletek következtében - jelentős többséggel megnyerő Szocialista Párt kormányfőjelöltje, Jose Rodriguez Zapatero azt követően is kiállt korábbi bejelentése mellett, hogy a koalíció egységéért aggódó George Bush amerikai elnök felszólította szövetségeseit, tartsanak össze a "terror elleni háborúban", mivel az al-Kaida az iraki "demokráciát és szabadságot" szeretné elpusztítani - idézi a BBC News.

George Bush amerikai elnök lázas igyekezettel próbálja megnyugtatni - egyelőre nem sok sikerrel - elbizonytalanadó szövetségeseit. Például hiába lobbizott a holland kormánynál, nem kapott biztosítékot a holland csapatok nyárnál tovább való maradására. Jan Peter Balkenende kormányfő közölte, hogy majd eldöntik, mi legyen az iraki holland csapatok sorsa, ám Hollandia washingtoni nagykövetségének egyik munkatársa szerint ez hónapokba is beletelhet, és nagyban függ attól, hogy milyen szerepet kap az ENSZ Irakban - írja a Los Angeles Times. Hollandiában az ellenzék is követeli a kivonulást, és feltehetően az is sokakat az ezt követelők soraiba irányít, hogy kedden megtörtént az első holland haláleset Irakban. Egy összecsapásban megölt két civil mérnök közül az egyik ugyanis holland volt.

Honduras kedden közölte, hogy kivonja - egy éves időtartamra küldött - 370 főnyi haderejét Irakból. Ezt az ország védelmi minisztere jelentette be, hozzátéve, hogy a lépés kapcsolódik a spanyol döntéshez. Az Irakban tartózkodó hondurasi csapatok - ahogy a salvadoriak és a guatemalaiak is - nagyban függnek a spanyoloktól, egyrészt, mert spanyol parancsnokság alatt állnak, másrészt, mert jelentős logisztikai támogatást kapnak tőlük. El Salvador és Guatemala ugyanakkor még nem jelezte esetleges hasonló szándékát.

Bush igyekszik elejét venni a tömeges kivonulásnak, amelyet elindíthat a spanyol bejelentés. Egy fehér házi tisztviselő szerint ez a hét "Irak-hét lesz". Bush, amellett, hogy Fort Campbellben beszédben szólal fel a terrorizmus ellen, péntekre a Fehér Házba hívta annak a 60 országnak a nagyköveteit, akik támogatták az Egyesült Államok vezette afganisztáni és iraki akciót. Legjelentősebb szövetségesei - Nagy-Britannia, Lengyelország és Olaszország - ugyanakkor már a héten jelezték, hogy kitartanak az Amerika mellett Irakban.

Az esetleges spanyol kivonulás azonban - a New York Times szerint - nem csak az amerikai kormányzatnak okozhat majd fejfájást, hanem Lengyelországnak is. Az eredeti tervek szerint ugyanis Spanyolország vette volna át a parancsnokságot a lengyelektől a Dél- és Közép-Irakot ellenőrző 9 ezer fős nemzetközi kontingens felett.

Ugyan az iraki megszálló erők java részét - 110 ezer főnyi katonát - az Egyesült Államok adja, amihez képest kevésnek tűnik a 35 más ország valamivel több mint 23 ezer katonája, nem elhanyagolható az az erő, amit a szövetségesek biztosítanak - írja a Los Angeles Times.