Szocialista győzelem a spanyol exit-poll szerint

Viszonylag jelentős előnnyel a szocialisták nyerték a vasárnapi spanyolországi választásokat az esti részeredmények szerint. A szavazatok 46 százalékának megszámlálása után a kormányzó Néppárt (PP) a voksok 36,6, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 43,5 százalékot tudhattak magukénak. Ez 160 képviselői helyet jelentene a szocialistáknak, és 140-et a Néppártnak. Az előző választások tapasztalatai szerint a részeredmények a végsőnél általában jobban kedveznek a PSOE-nak, de ha az irányvonal a szavazatok hátralévő részében megmarad, a szocialisták nyolc év után visszaszerezhetik a parlamenti többséget.

A Cadena Ser rádió felmérése a szocialisták ennél kisebb arányú, 40,5-39,5 százalékos győzelmét jelzi előre. Ezeknek ellentmondva a Telecinco magántévé számára végzett felmérés 40,6 százalékot ad a Néppártnak és csak 38,3 százalékot a szocialistáknak.

A spanyol tévé számítása szerint a Spanyol Szocialista Néppárt (PSOE) 156 parlamenti mandátumban reménykedhet, ami 31-gyel több az eddiginél, s ugyanennyi lenne a vesztesége az eddig kormányzó Néppártnak, amelynek így 152 mandátuma maradna.

A becslések szerint így egyik nagy párt sem jutna abszolút többséghez és bármelyik is győz végül, a kormányalakításhoz rászorul majd kisebb pártok támogatására. A demokrácia melletti dacos elkötelezettségük jeleként a spanyolok nagy számban járultak az urnákhoz a - Kanári-szigeteket kivéve - este 8-kor befejeződött parlamenti választásokon.

A belügyminisztérium adatai szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 63 százaléka adta le voksát, ami 7,5 százalékpont növekedést jelent a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest. Különösen élénk volt a részvétel az autonóm tartományokban, Baszkföldön és Katalóniában, ahol a négy évvel korábbinál 8,5 százalékkal többen adták le szavazatukat.

A csütörtöki terrortámadás hatására sok olyan spanyol is elment szavazni, aki egyébként nem tervezte részvételét a voksolásban, s a magas részvételi arány a saját táborukat általában nehezen mozgósító baloldali pártoknak kedvezhet. Ráadásul most első ízben élhetett szavazati jogával 1,9 millió fiatal is.

A választók közül sokan azt mondták, hogy nem is a terrortámadás miatt mentek el szavazni, hanem azért, mert felháborította őket, hogy José María Aznar konzervatív kormánya a nyomozati adatok "manipulálásával" próbálta meg növelni saját esélyeit a választásokon.

Mind a leköszönő Aznar kormányfőt, mind a Néppárt elnökjelöltjét, Mariano Rajoyt szidalmazta a tömeg, amikor azok leadták voksukat madridi választókerületükben. A tüntetők követelték, hogy a kormány mondja meg az igazságot a terrortámadás ügyében és hívja haza a spanyol katonákat Irakból. Rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés. Szerte az országban 106 ezer rendőr ügyelt a 34,5 millió, szavazásra jogosult állampolgár és a 24 ezer választóhelyiség biztonságára. Az Afrika partjaitól nyugatra fekvő Kanári-szigeteken egy órával később zárják az urnákat.

Amikor Aznar kormányfő kilépett a madridi szavazóhelyiségből és nyilatkozatot akart tenni, híveinek és ellenfeleinek kiabálása túlharsogta őt. A tüntetők manipulátornak nevezték és azzal vádolták, hogy az iraki háborúban való részvétellel provokálta ki a március 11-i véres terrortámadást.

A választóhelyiség előtt főleg fiatal tüntetők olyan szavakkal szidalmazták, mint hogy "ti fasiszták, ti vagytok a terroristák", és hazugnak nevezték a kormánypárt vezetőit. Többen a spanyol katonák azonnali kivonását követelték Irakból. A konzervatív Néppárt hívei ugyanakkor támogatásukról biztosították a kormánypárt csúcsjelöltjét a szavazóhelyiségnél.

Mariano Rajoy ellenzéki miniszterelnök-jelölt is a két tábor hangoskodása közepette adta le voksát. Súlyosabb incidensekről eddig nem érkezett jelentés. A választásokat erős biztonsági készültség mellett tartják, országosan 106 ezer rendőr ügyel a 35 millió, szavazásra jogosult állampolgár és a 24 ezer választóhelyiség biztonságára.

Szombat este több ezren vonultak az utcára Madridban és más nagyvárosokban, hogy a kormány ellen tüntessenek. A tüntetők követelték az igazságot azzal kapcsolatban, hogy melyik szervezet követte el a véres merényleteket.