Aláírják Irak alkotmányát

Vágólapra másolva!
A síiták bejelentették, hogy hétfőn aláírják Irak alkotmányát. Az ideiglenes alkotmánytervezet aláírása már két ízben maradt el az iraki síiták miatt. Először az ászúra ünnepen elkövetett merényletek utáni gyász, majd Szisztani ajatollah, a síiták vezetőjének tiltakozása miatt hiúsult meg a ceremónia. A síiták kijelentették, hogy bár továbbra is fenntartásaik vannak a tervezet bizonyos passzusaival szemben, nem állják útját az alkotmány bevezetésének. Az Irakban többséget alkotó síiták elsősorban azt kifogásolják, hogy az alkotmány túl nagy részt enged át az ország irányításából a kisebbségi kurdoknak és szunnitáknak.
Vágólapra másolva!

Aláírják Irak ideiglenes alkotmányát a síiták. Az Irakban többséget alkotó vallás hívei eddig két ízben is megakadályozták az alkotmánytervezet elfogadását, a hét végén azonban bejelentették, hogy nem gördítenek újabb akadályt az alkotmány elfogadása elé.

Az Irakot irányító Kormányzótanács síita tagjai kijelentették, hogy továbbra is fenntartásaik vannak az alkotmány bizonyos passzusai miatt, ám ezeket a bajokat ráérnek később is orvosolni, most az a legfontosabb, hogy elfogadják a dokumentumot. Az ideiglenes alkotmány 2005-ig lesz életben, ezt követően az alkotmányozók újra összeülnek, hogy megszövegezzék Irak végleges alkotmányát.

"Amit itt látunk, az lehet, hogy zavaros és sajátos módja a demokratikus ügyintézésnek, de hát így működik a demokrácia" - üdvözölte a síita döntést Paul Bremer, Irak amerikai közigazgatásának vezetője.

Az alkotmánytervezetet eredetileg múlt hét szerdán írták volna alá, ám a síiták ászúra ünnepén elkövetett, több mint száznyolcvan halálos áldozatot követelő robbantás-sorozat miatt nemzeti gyászt vezettek be Irakban, ezért a ceremóniát elhalasztották.

A második aláírási ceremónia a Kormányzótanács öt síita tagja miatt hiúsult meg, akik kijelentették, hogy jelenlegi formájában nem hajlandóak elfogadni az alkotmánytervezetet. A tiltakozás hátterében az iraki síiták vallási vezetője, Szisztani ajatollah állt, aki elsősorban a kormányzással kapcsolatos hatalommegosztást nehezményezte - tudósít a BBC News.

Fotó: EPA
Szisztanit sikerült megyőzni

A síiták, akik Irakban többséget alkotnak, elfogadják ugyan a kisebbségek jogát arra, hogy részt vegyenek az ország irányításában, de nem olyan arányban, ahogy azt az amerikaiak szeretnék. A tulajdonképpen teljes körű autonómiát élvező kurdok jelentik a kisebbik rosszat a síiták szemében, ugyanis ők már Szaddám ellen harcolva is szinte önálló államot hoztak létre Észak-Irakban.

"Ha nincsenek garanciák a kisebbségek érdekeinek védelmére, az diktatúrához vezethet" - ismertette a kurd álláspontot Mahmud Otmán, a kormányzótanács egyik kurd tagja.

A síitákat elsősorban az zavarja, hogy a szunnita kisebbség, amely Szaddám Huszein volt iraki diktátor idején a hatalom egyedüli birtokosa volt, több hatalmat kap, mint azt az iraki lakosságon belüli számaránya a síiták szerint indokolná. Szaddám Huszein is szunnita volt, és kormányzásának több mint húsz éve alatt kegyetlenül elnyomta a síitákat.

A kormányzótanács tagjai a hét végén Nedzsefben meggyőzték Szisztani ajatollahot, hogy járuljon hozzá az ideiglenes alkotmány aláírásához. "Nagyon jó hír, hétfőn aláírjuk. Örülünk, hogy az ajatollah megértette az álláspontunkat" - összegezte a Szisztanival folytatott tanácskozáson történteket Muvaffak al-Rubai síita tanácstag.

Szisztani végül is elfogadta az amerikaiak által javasolt elnöki rendszert, amelyben az elnök mellé két alelnököt állítanak, hogy a kurdok és a szunniták is a síitákéval megegyező képviselethez jussanak. A síiták eredetileg azt javasolták, hogy az elnököt rotációs rendszerben három síita, illetve egy-egy kurd és szunnita közül válasszák - írja az al-Dzsazíra arab hírtelevízió honlapja.