Amerika választ

Vágólapra másolva!
November 2-án elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban. Az alig 500 szavazaton múló 2000-es voksolás után az előrejelzések most is kiélezett küzdelmet és szoros végeredményt ígérnek. Az [origo] összeállításából megismerheti az elnökválasztás hátterét: olvashat a jelöltekről és programjukról, a sajátos amerikai választási rendszerről. Az elnökválasztás napján pedig folyamatosan követheti a versengés alakulását és az eredményeket oldalunkon.
Vágólapra másolva!

A világ harmadik legnagyobb országa
Közel 300 millió ember, 9,5 millió négyzetkilométer, 50 állam: ennek a hatalmas szövetségnek a vezetőjéről szavaznak november 2-án az amerikai választópolgárok. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az Egyesült Államokról.

Hadvezér lett a későn érő politikusból
A saját bevallása szerint is későn érő Bush mérsékelt nagypolitikai tapasztalattal került szembe a második világháború utáni legnagyobb Egyesült Államokat ért traumával. A 2001. szeptember 11-i támadások után kiderült: nem egy vallásos befolyás alatt lévő, és ellenfelei által az ipari lobbi bábjának tartott elnökre van szüksége az Egyesült Államoknak. Bush azonban helytállt, a terrorizmus hatására átváltozó világgal együtt maga is átváltozott hadvezérré és már-már az egész világot irányító államfővé. Úgy tűnik azonban, túlságosan is elkapta a harci hév: a véres iraki konfliktust, és a romló állapotú hazai gazdaságot nem biztos, hogy megbocsátják neki az amerikaiak.

Háborús hősből harcos pacifista
Kerry tapasztalt politikus, ő a rangidős demokrata a szenátusban, ahol 20 éve folyamatosan jelen van. Háborús kitüntetései is előnyére válhatnak a választás alatt, jóllehet sokan tartanak attól, hogy a keleti parti jogász stílusát nem kedvelik majd a déli és nyugati szavazók. Kerryt ellenfelei előszeretettel bélyegzik kétszínűnek. Erre főként az szolgáltat alapot, hogy 2002-ben igennel szavazott a szenátusban az iraki háborúra, a kampányban viszont pont emiatt támadja hevesen Busht.

Bush a vállalkozók, Kerry a szegények embere
Bush jobboldali, Kerry baloldali - tömören ez a fő különbség a két jelölt között. Míg Bush kevesebb adót szedne, és az embereket arra bíztatja, hogy gondoskodjanak magukról, addig Kerry jóléti intézményeket ígér állami pénzből. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy nagyon erős hadsereg kell az országnak.

A győztes mindent visz
Már 270 szavazat is elég ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok elnöke lehessen. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az állampolgárok nem közvetlenül az elnökjelöltekre, hanem az 538 tagú elnökválasztó testület tagjaira, az elektorokra szavaznak. Amelyik pártnak több elektora lesz, az adhatja majd az Egyesült Államok elnökét. A küzdelem ádáz, ugyanis két kis állam kivételével a győztes mindenhol mindent visz: az államokon nem osztozkodnak a pártok, ha valaki akár csak eggyel is több szavazatot szerez, az bezsebeli az adott állam összes elektori helyét.

Kis és nagy falatok - az államok szerepe az elnökválasztásban
Az Egyesült Államok elnökét a szavazók nem közvetlenül választják, hanem egy elektori gyűlés dönt. Minden egyes tagállam népességének megfelelő elektorral rendelkezik, amelyek mindegyikét - két állam kivételével - az az elnökjelölt nyeri el amelyik bármekkora többséget szerez az adott államban. Az [origo] alábbi összeállításából néhány helyi érdekesség mellett megtudhatja, ki nyert egyes államokban 2000-ben, és melyek azok a rejtélyes ingadozó államok.

Bush kevesebb szavazattal nyert négy éve
George W. Bush a negyedik olyan elnök az Egyesült Államok történetében, aki úgy lett az ország vezetője, hogy kevesebb szavazatot szerzett, mint ellenfele. Bushra 2000-ben 272 ezerrel kevesebben szavaztak, mint a demokrata Al Gorera, azonban a republikánusok jelöltje több elektort szerzett, így őt választották elnökké. A verseny hosszú hetek alatt Floridában dőlt el.

A republikánusok néggyel több elnököt adtak
Több mint száz éve a republikánus vagy a demokrata párt delegálja az Egyesült Államok elnökét. Az elnökválasztási rendszer a 18. század vége óta szinte változatlan, de a két meghatározó párt többször is átalakult. A republikánusok eddig néggyel több elnököt adtak, mint a demokraták, ám utóbbiak közül eggyel több elnököt választottak meg második ciklusra is.