Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Komoly vitákat szült az Egyesült Államokban az a terv, hogy eltörölnék a népszavazási kérdőívből azt a válaszlehetőséget, hogy "más egyéb rasszhoz tartozó". Ezt a kategóriát az utóbbi időben mind több olyan latin származású ember jelölte be, akik nem tekintik magukat sem fehérnek, sem feketének, sem a többi alapvető rasszba tartozónak. A népszámlálási hivatal azzal érvel, hogy a kategória eltörlésével pontosabb adatokat kaphatnak a társadalomról. A terv ellenzői azonban úgy vélik, ezzel semmibe veszik a társadalom összetételének újabb változásait. Egyesek külön rassznak tekintenék az ország legnagyobb, 40 milliós kisebbségét adó spanyolajkúakat.
El akarják törölni a "más egyéb rasszhoz tartozó" válaszlehetőséget az Egyesült Államok 2010-es népszámlálási kérdőívéből. Ez főleg a spanyol ajkú népességet érinti érzékenyen, akik nem tekintik magukat sem fehéreknek, sem feketéknek, sem a többi felsorolt rasszhoz tartozónak (ázsiai, amerikai indián, alaszkai őslakos, hawaii vagy csendes-óceáni szigeti) - írja a New York Times.
Az elmúlt három évtized népszámlálásai során a "más egyéb rasszhoz tartozó" kategóriát - amelyet 1950-ben hoztak létre azok számára, akik vegyes felmenőkkel rendelkeztek - egyre többen jelölték meg, főleg az Egyesült Államok spanyol ajkú lakossága körében. Sőt az utóbbi évtizedekben ez lett a legdinamikusabban növekvő a rasszokra vonatkozó kategóriák közül. A 2000-es népszavazáskor a spanyolajkúak 42 százaléka - közel 15 millió ember - választotta ezt a lehetőséget.
A népszámlálók azt remélik, hogy a kategória eltörlésével - amelyről 2006-ig még nem hoznak végleges döntést - pontosabb képet kapnak a társadalom összetételéről. A terv azonban heves ellenérzéseket és tiltakozást váltott ki az USA spanyolajkú népessége körében. Komoly vita alakult ki hispán jogvédő szervezetek, statisztikusok és a hivatalnokok között arról, milyen rasszba is kellene sorolni az ország legnépesebb kisebbségét. Közel 40 millió spanyol ajkú ember él az Egyesült Államokban, felük a közelmúltban vándorolt be. Külső jegyeik alapján többségük nem felel meg sem a fehér, sem a fekete, vagy más, a népszámlálási kérdőíven szereplő kategóriának.
Carlos Chardon a népszámlálási hivatal latin tanácsadó testületének vezetője szerint a tervezett döntés figyelmen kívül hagyja az amerikai társadalomban végbemenő változásokat. "Nem illünk be azokba a kategóriákba, amelyekbe az 'anglók' akarnak begyömöszölni bennünket" - mondta Chadron, aki szerint "a népszámlálás ezzel egy nem létező valóságot akar létrehozni".
Egyes statisztikusok ugyancsak vitatják a kérdéses kategória eltörlésének szükségességét, mivel szerintük ez újabb problémákat okozna, például az egyenlő lehetőségeket biztosító törvények végrehajtásánál. A kategória eltávolítása sok latint arra kényszerítene, hogy a "fehér" rubrikát ikszelje be, míg sokan feltehetően kihagynák ezt a kérdést. Akik nem jelölik be egyik kategóriát sem azoknak a hovatartozást ki kell találnia a népszámlálási hivatalnak, ami komoly pontatlanságokat okozhat az adatokban - érvelnek. Így egy adott közösségben tévesen ítélnék meg a fehérek és a feketék számát, ami komoly politikai és jogi problémákat vet fel.
A népszámlálási hivatal illetékesei azonban kitartanak a változtatás szükségessége mellett, jóllehet megígérték, a döntés előtt egyeztetnek a statisztikákat felügyelő állami szervezettel, a kongresszussal és érdekvédőkkel is.
A változásra szerintük azért van szükség, hogy pontosítsák a hivatal MARS- (Modified Age/Race and Sex - módosított kor/rassz és nem) aktáit, amelynek adatai számos szövetségi intézmény működéséhez elengedhetetlenek. A MARS-aktákban a "más egyéb rasszhoz tartozó" rubrikát bejelölteket a többi rassz között osztják el arányosan, mivel a szövetségi intézményeknél nincs ilyen kategória. Ezek az intézmények többek között a népesség születési és halálozási mutatóit vizsgálják
A spanyolajkúaknak, a latinónak vagy hispánónak is nevezett népcsoport tagjai, magukat többnyire bőrszínüktől és születési helyüktől függően jabaónak, indiónak, triguenónak vagy morénónak nevezik. Sokak azonban úgy vélik, önálló rassznak kellene tekinteni a hispán népességet.
Preston Jay Waite, a népszámlálás társigazgatója szerint elhamarkodott lépés lenne megteremetni a latin kategóriát 15 millió ember kedvéért: "Nem tűnik bölcs dolognak, a rassz-statisztikák kockáztatása, hogy megválaszoljunk egy érdekes szociológiai kérdést". Waite úgy véli, ha létrehoznák is a latin kategóriát, abból nem derülne ki, hogy az ezt választók valójában milyen rasszhoz is tartoznak.
A latin népesség rasszok szerinti besorolásának problémája nem új keletű. 1930-ban már volt egy olyan kategória, hogy mexikói, de 1940-ben ezt eltörölték, majd 1960-ban úgy instruálták a számlálóbiztosokat, hogy "Puerto Rico-iakat, a mexikóiakat vagy más latin-amerikai származásúakat tekintsenek fehérnek, hacsak nem egyértelműen a fekete, indián, vagy más nem fehér rasszhoz tartoznak".