Egy orosz vállalkozó vezetheti Litvániát

Litvániában vasárnap parlamenti választás kezdődött, az első azóta, hogy a balti ország tagja lett az Európai Uniónak. A baloldali kormánykoalíció könnyen elveszítheti vezető pozícióját, mivel a legutolsó közvéleménykutatások szerint a parlament legerősebb pártja a Munka Párt lesz. A jelenleg ellenzékben lévő pártot Litvánia egyik leggazdagabb embere, az orosz nemzetiségű Viktor Uspaskis alapította egy évvel ezelőtt.

A Seimas 141 helyéért 1253 jelölt versenyez. A 20 különböző párt jelöltjeire 2,5 millió ember voksolhat. Jelenleg a baloldal van kormányon, 2001 óta Algirdas Brazauskas a kormányfő. Az általa összehozott három párt szövetségéből álló Brazauskas Szociáldemokrata Szövetsége nevű koalíció 2001-ben közösen indult a választásokon, és az Új Unió nevű szociálliberális pártot vonták még be a kormányba.

Az utolsó közvéleménykutatások szerint a parlament legerősebb pártja - a helyek mintegy egyharmadát megszerezve - nagy valószínűséggel a Munka Párt lesz, amelyet egy évvel ezelőtt hozott létre Litvánia egyik leggazdagabb embere, az orosz nemzetiségű Viktor Uspaskis.

A BBC által megszólaltatott elemzők szerint Litvániában igen erős azoknak a hangja, akik elképzelhetetlennek és veszélyesnek tartják, hogy a Szovjetunióból 1991-ben kivált Litvániában egy orosz származású vállalkozó legyen a kormányfő. Ugyanakkor Uspaskis azt nyilatkozta, hogy nem feltétlenül akar miniszterelnök lenni, ezt a posztot valószínűleg a párt egy másik vezetője tölti majd be. "Nem zárom ki teljesen, hogy miniszterelnök legyek, de nem feltétlenül ez a célom" - mondta.

A választások második fordulóját két hét múlva tartják, hacsak az első körben valamelyik jelölt nem szerez abszolút többséget.

Litvánia idén márciusban lépett be a NATO-ba, májusban pedig az Európai Unióba.

A litván politikai élet meghatározó alakjai a szovjet uralom utolsó éveiben váltak ismertté. Brazauskas volt a Litván Kommunista Párt utolsó főtitkára, és az első szabad választások előtt a szovjet tagköztársaság első számú politikusa. 1988-ban szerezte meg posztját, és rugalmasan felkarolta a függetlenségi törekvéseket: 1989-ben a szovjet alkotmánynak megfelelően, de Moszkva határozott akarata ellenére úgy döntött, hogy a litván kommunisták kilépnek a Szovjetunió Kommunista Pártjából, és maga is az ország függetlensége mellett érvelt. Az általa vezetett és most is kormányon lévő Litván Demokratikus Munkáspárt a volt SZKP tagszervezet jogutódja, és hatalmas meglepetésre 1992-ben megszerezték első parlamenti győzelmüket.

Az egyik legmeghatározóbb ellenzéki erő az illegálisan szerveződött, függetlenségi mozgalomként indult Sajudis utódja, a Haza Unió. Ennek vezetője az ország első elnöke, a függetlenségi mozgalom vezéralakja, Vytautas Landsbergis. 2000-ben azonban Landsbergisék nagyon súlyos vereséget szenvedtek, 70 mandátumukból kilenc maradt, és a jobboldal vezető ereje a mostani köztársasági elnök, Paksas vezette Litván Liberális Unió lett.