Európán kívül keresné az illegális bevándorló-kérdés megoldását az Európai Unió néhány vezető politikusa. Az utóbbi napokban újra sok szó esett arról a nyár folyamán elhangzott német tervezetről, amely szerint az illegális bevándorlókat és a paírok nélkül érkező menekülőket az Unió területén kívülre - Észak-Afrikába - telepített táborokban kellene elhelyezni.
Schily német belügyminiszter javaslata szerint a táborok az Unió felügyelete alatt állnának, és itt döntenének, hogy jár-e az elfogott illegális bevándorlóknak a menekültstátus. A német felvetéshez szinte azonnal csatlakozott Rocco Buttiglione, az Európai Bizottság olasz tagja.
Olaszország Schily javaslatának elhangzásakor nem sokkal volt túl a Cap Anamur-botrányon. A Cap Anamur, egy német segélyszervezet hajója heteken keresztül járta a Földközi-tengert, fedélzetén 37 afrikai menekülttel, amíg végül kiköthettek Szicíliában. Olaszország már többször jelezte az EU felé, hogy nem tudja támogatás nélkül feltartóztatni a Mediterráneum déli partjairól útra kelő illegális utazókat és kiszűrni közülük a menekülteket.
A német javaslat szerint Marokkóban, Tunéziában vagy Líbiában lehetne létre hozni azt a tábort, ahová az európai felségvizeken elfogott illegális bevándorlókat, irányítanák, illetve ide fordulhatnának azok az afrikaiak, akik menedékjogot szeretnének az Európai Unióban. Tunézia és Marokkó már a javaslat elhangzásakor mereven elzárkózott a tábor befogadásától.
Líbia úgy tűnik továbbra is nyitott az európai "szűrőtábor" gondolatára. Mivel Kadhafi ezredes az utóbbi időben a Nyugat felé igyekszik közeledni, országának kifejezetten jól jönne, ha az EU ilyen nagy horderejű problémáját oldaná meg Líbia segítségével. Ugyanakkor a javaslat ellenzői felvetették, hogy Líbia alá sem írta a menekültek státusáról rendelkező genfi egyezményt.
Nagy Boldizsár, az [origo] által megkérdezett nemzetközi jogász szerint az Uniónak nem feltétlenül jelent problémát, hogy Líbia nem írta alá az egyezményt. "Az EU most készül elfogadni azt a szabályt amely kimondja, hogy mely országot tekint a menekültek szempontjából biztonságos harmadik országnak. Ha egy ország eleget tesz az Genfi egyezményben foglaltaknak, de nem részes abban - mint például India - akkor azt biztonságos harmadik országnak tekintik, ahová a menekült visszaküldhető" - mondta Nagy Boldizsár. Hogy alkalmassá váljon a menekültek befogadására, Líbiának tehát teljesítenie kell a Genfi egyezményben foglaltakat.
A német-olasz javaslatot szeptember elején Graham Watson, az Liberális Demokraták Szövetsége Európáért-nevű európai parlamenti párt vezetője támadta, mondván, a javaslat súlyosan sérti az emberi jogokat, és a menekültek státusát meghatározó Genfi egyezményt. Watson mellett a javaslat ellen az ENSZ menekültügyi főbiztossága, és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is szót emelt a javaslat ellen.
Nem ez volt az első ilyen jellegű javaslat: 2003-ban Nagy-Britannia jelentkezett egy hasonló - egyébként sokkal jobban kidolgozott - ötlettel. A brit javaslatot azonban az EU összes tagállama - beleértve Németországot is - támadta, mondván, hogy a javaslat sérti az emberi jogokat.
Az illegális bevándorlók kérdésének az Unión kívüli rendezésére tett kísérletet Ausztria is, a balti államokkal: Litvániával, Lettországgal és Észtországgal karöltve. A négy tagállam azzal a javaslattal fordult Ukrajnához, hogy az ország területén hozzanak létre EU-finanszírozta menekülttábort.
Kérésüket azzal indokolták, hogy ilyen módon meg lehetne szűrni a keletről érkező bevándorlók - elsősorban a csecsenek - tömegét, és az unióba már csak azok jutnának be, akik tényleg rászorulnak a menekültstátuszra. Kijev "abszurdnak" nevezte az elgondolást, és bejelentette, hogy a jövőben nem kíván a menekültkérdés ilyen jellegű megoldásáról tárgyalni.
Kérdéses a táborok jogi státusa is. Nagy Boldizsár szerint a táborok semmiképp sem élveznének területen kívüliséget, ott a joghatóságot az az állam gyakorolná, amelynek a területén létrehozták őket, ezért kérdéses, hogy képesek lennének-e a táborokban fenntartani az Unióban elfogadott emberi jogi előírásokat.
Nagy Boldizsár feltételezi, hogy a hivatalosan még közzé nem tett német javaslat szerint az EU három területen szólhatna bele a táborok vezetésébe. A táborokat mindenképpen EU-s pénzből finanszíroznák. Ugyanakkor a táborokban beadott menekültstátus-kérelmek olyanok lennének, mintha az Unió területén belül nyújtották volna be őket. Nagy szerint azonban aggályos, hogy elutasítás esetén a fellebbezési eljárást az unióban levő bíróságok előtt kellene lefolytatni, de oda a menedékjogot kérőt nem engedik be. Távoltartása viszont a jogállamiságot sérti. Ugyanakkor az Európai Unió utaztatná haza azokat, akiknek a kérelmét elutasították.
A nemzetközi jogász szerint konfliktushoz vezethet a befogadó ország lakosságával, hogy a táborokban az EU-beli menekült-státuszt kérelmezők életszinvonalát kell majd fenntartani. Amennyiben a táborok zártak, a helyi lakosság irigykedni fog a bent lévőkre, akik viszont - joggal - börtönben érzik majd magukat. "Amennyiben viszont nyitottak a táborok az sokan megpróbálnak majd bejutni" - adott hangot aggályainak Nagy Boldizsár.
Szabó Gergely