18 milliárddal többet kaphatunk az EU-tól

Vágólapra másolva!
Hatszázmillió euróval többet kaphatnak jövőre az újonnan az EU-hoz csatlakozó országok. Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta a 2004-es uniós költségvetési tervezetet, melyben ez a módosító indítvány is szerepel. A pluszforrás a strukturális és a kohéziós támogatások formájában kerülne az új tagokhoz. Magyarországra az összeg 11,5-14 százaléka juthat, ami 18 milliárd forintnak megfelelő euró.
Vágólapra másolva!

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön első olvasatban megszavazta az EU jövő évi költségvetésének tervezetét, azzal a módosító indítvánnyal együtt, amely szerint 2004-ben 600 millió euróval emelkedne az újonnan csatlakozó országokra jutó strukturális és kohéziós támogatások összege.

Ezt az indítványt az EP legnagyobb pártcsoportját alkotó Európai Néppárt (EPP) nyújtotta be, a magyar megfigyelői csoport egyik tagja, Surján László (Fidesz-MPSZ) kezdeményezésére. Az EP költségvetési bizottsága, amelynek megfigyelőként a magyar képviselő is tagja, két hete szavazta meg a javaslatot.

A jövőre taggá váló tíz országra jutó összesen 600 millió eurós többlet új pénz abban az értelemben, hogy forrása az EU jelenlegi középtávú költségvetés-tervezési időszakában (2000-2006) 2004-re szánt keret és a konkrét előterjesztés közötti különbség - mondta az MTI-nek a szavazás után Surján László. A 600 millió eurós növekmény 11,5-14 százaléka jutna Magyarországra, ami körülbelül 18 milliárd forintnak felel meg.

A 2000-2006-os pénzügyi perspektívák szerint 2004-re jutó költségvetési keret és az erre az évre szóló konkrét előirányzatok közötti teljes különbség mintegy 11,4 milliárd euró. Az EP-ben tárgyalt valamennyi módosító indítvány ennek a különbségnek a csökkentésére irányul. Többletforrásokat a parlament csak ilyen módon, a költségvetési eljárás keretében tud felszabadítani. Ezen az eljáráson kívül (az Európai Bizottsággal ellentétben) nem tehet javaslatokat a meglévő pénzügyi mozgásterek kihasználására - emlékeztetett a képviselő.

Az EU jövő évi költségvetése lesz az első, amelyet már 25 tagállamra kell méretezni. Az EP mind a jelenlegi tagországokra, mind a csatlakozókra jutó hányad bővítését kezdeményezte. Az előbbiek esetében ennek mértéke majdnem 3, a tízeknél pedig mintegy 12 százalék lenne.

A jelenlegi és jövőre csatlakozó tagországokat is számításba véve a 2004-ben kihasználható 11,4 milliárd eurós különbözetből a parlament összesen 3,5 milliárd euró felhasználására tett javaslatokat. Ebből 2,8 milliárd jutna jelenlegi tagállamokra, a többi a csatlakozókra.

A javaslatokról még a miniszterek tanácsának is döntenie kell, de a költségvetésnek ezekben a részeiben a parlamentet illeti meg az utolsó szó joga. Esetleges tanácsi elutasítás esetén második olvasatban érvényesítheti a javasolt módosításokat.

Surján László azonban úgy vélekedett, hogy az eljárás további részében nem várhatók említésre méltó problémák. A parlament ugyanis még e javaslatokkal is meglehetősen nagy mozgásteret hagy a bizottságnak és a tanácsnak.

Egyetlen ellenvetés hangozhat majd el, nevezetesen az, hogy az újonnan csatlakozó országok nem elég felkészültek a többletforrások felhasználására - jegyezte meg a képviselő. Mint mondta, ezt ő sem vitatná, számolt is vele a javaslat előkészítésekor. Az EPP ennek szellemében fogadta el azt a megfontolást, amely szerint a parlamentnek azt kell üzennie a csatlakozó országok állampolgárainak, hogy határozottan képviseli az érdekeiket, és készüljenek fel, mert van értelme.

A kohéziós alap esetében például a javaslat elfogadása majdnem tízszeres növekedést jelentene, mert a 600 millió euróból 450 millió jutna erre a célra, így ennyivel emelkedne az eredeti előirányzatokban szereplő 56 millió. Magyarország hasonló arányú növekedésre számíthat, aminek annál is nagyobb jelentősége lenne, mert a kohéziós alapnál alacsony - 15-20 százalékos - a saját részesedés aránya.