Kadirov győzött Csecsenföldön

Vágólapra másolva!
A részeredmények szerint elsöprő győzelmet aratott a csecsenföldi elnökválasztásokon Ahmed Kadirov. A Kreml által is támogatott jelöltre a szavazatok 77 százalékának megszámlálása után a választópolgárok 81,1 százaléka szavazott. A moszkvai vezetés üdvözölte az eredményt, a liberális sajtó ugyanakkor a régi szovjetunióbeli választásokhoz hasonlította a szavazást.
Vágólapra másolva!

Az előzetes adatok szerint elsöprő győzelmet aratott a Kreml által támogatott Ahmad Kadirov a vasárnapi csecsenföldi elnökválasztáson. Hétfőn 13.00 óráig az összes szavazat 77 százalékát dolgozták fel. Az előzetes eredmény szerint Kadirov szerezte meg a leadott szavazatok 81,1 százalékát, rá voksolt 318 ezer választó. A többi hat jelölt egyike sem érte el a tíz százalékot. A második legtöbb szavazatot Abdullah Bogajev, a déli szövetségi régió korábbi főfelügyelője kapta, az ő eredménye 6,2 százalék.

Kadirovot már nem lehet behozni - közölte a csecsenföldi központi választási bizottság elnöke, Abdul-Kerim Arszahanov Groznijban. Mint elmondta, a válsztásokon a részvételi arány a várakozásoknak megfelelően magas volt, az 560 ezer választópolgár 85-87 százaléka voksolt, azaz nem sokkal marad el a márciusi alkotmányos népszavazáson regisztrált 89,5 százalékos részvételtől.

Kadirov az olajra alapozná a gazdasági fellendülést

A választás utáni első rövid, az ITAR-TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában Kadirov közölte, hogy "a Csecsen Köztársaság az oroszországi alkotmány keretein belül fogja építeni további életét". Elnökként legfontosabb feladatának a köztársaságban élő népek konszolidációját, az állampolgárok biztonságának garantálását, a terrorizmus és az iszlám fundamentalista vahhábita mozgalom felszámolását tekinti. "Biztonság nélkül nem lesz béke, s ha nem lesz béke, nem lesz konszolidáció sem" - mondta.

Gazdasági elképzeléseivel kapcsolatban utalt arra, hogy az Oroszországhoz tartozó köztársaság fő bevételi forrása az olaj. Szerinte Groznij közvetlen szerződéseket köt majd külföldi vállalatokkal olajkészletének értékesítéséről, s szívesen látja a külföldi befektetőket is. "Csecsenföldnek nem különleges státusra van szüksége, hanem széles körű gazdasági önrendelkezésre" - jelentette ki.

Moszkva üdvözölte a győzelmet

A hivatalos Moszkva több képviselője már az első eredmények nyilvánosságra hozatala után üdvözölte Kadirov immár biztosra vehető megválasztását. Szergej Mironov, az orosz parlament felsőháza, a szövetségi tanács elnöke szerint Csecsenföld népe döntött, s ezzel a köztársaságban végre létrejöhet a törvényes végrehajtó hatalom. "A nép határozottan kinyilvánította akaratát, ami a nagyarányú részvételben és a Kadirovra szavazók magas számában is megnyilvánult, s ezt az akaratot mindenkinek tiszteletben kell tartania" - hangsúlyozta.

Viktor Kazancev, a déli szövetségi körzet (Észak-Kaukázus) elnöki megbízottja szerint a csecsenföldi elnökválasztással befejeződött a köztársaság visszatérése "az egységes oroszországi alkotmányos térségbe". Mint mondta, Ahmad Kadirov a csecsen társadalmat konszolidáló politikussá vált, s ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a köztársaság területén tartós béke jöjjön létre. "Az elnök tevékenysége azonban csak akkor lesz valóban sikeres, ha a köztársaság minden lakosának érdekeiért fog dolgozni, függetlenül etnikai hovatartozásuktól" - mondta.

"Virtuális ellenfelek", szovjetunióbeli választások

A hétfői moszkvai lapokban meglehetősen szélsőséges értékelések jelentek meg a csecsenföldi elnökválasztásról. A liberális Kommerszant szerint Kadirov "virtuális ellenfelekkel" szemben győzött. "Hála a csecsen hatóságok és a Kreml erőfeszítéseinek, Kadirovnak nem voltak versenytársai" - írta a Nyezaviszimaja Gazeta. A nagyarányú részvétel kapcsán az újság az egykori szovjetunióbeli "választásokat" idézte fel, "amelyeken a részvétel 99,998 százalékos volt". Mindenki szavazott - fűzte hozzá a lap -: a katonák, a menekültek, a (szakadár) harcosok, a banditák és a rabok.

A Kreml-párti Vremja Novosztyej azt emelte ki, hogy a grozniji szavazóhelyiségekben nem volt tolongás. A cikkíró szerint egyes körzetekben még választási névjegyzék sem volt, így "nem lehetett tudni, hányan szavaztak már, s még hányan szavazhatnak". Ugyanakkor a hivatalos Rosszijszkaja Gazeta "ünnepnek" nevezte az elnökválasztás napját, a centrista Izvesztyija szerint pedig a választás "véget vet a hatalmi vákuumnak a rebellis köztársaságban - még ha nem lesz is tökéletes a hatalom, de törvényes lesz".