Blix védelmébe vette Busht és Blairt

Eltorzította és túlértelmezte az iraki fegyverzettel kapcsolatos tényeket az amerikai elnök és a brit kormányfő, de szándékos hazugsággal nem lehet vádolni őket - jelentette ki Hans Blix a Le Monde-nak.

Az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek (UNMOVIC) volt vezetője a tekintélyes párizsi lapnak adott interjúban elhárította azt a feltételezést, hogy George Bush és Tony Blair tudatosan vezették félre a közvéleményt, amikor az iraki tömegpusztító fegyverekre hivatkozva indítottak preventív háborút az ország ellen. "A hazugság szándékosságot feltételez, de én nem hiszem, hogy ez lett volna a helyzet. Azt lehet felróni nekik, hogy nem tudták, mi a valós helyzet, s így eltorzították az információkat, súlyosabbnak ítélték a helyzetet, mint amilyen volt, de nem hazudtak" - hangsúlyozta a svéd diplomata. Ezúttal is leszögezte, hogy az iraki háborúhoz hiányzott az igazolható "casus belli".

A washingtoni kormány megbízását teljesítő Kay-vizsgálóbizottság jelentéséből kiemelte, hogy az megerősíti: eddig nem találtak Irakban tömegpusztító fegyvereket. Mint hozzáfűzte, továbbra sem lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy ilyen eszközök a jövőben sem fognak előkerülni, mindazonáltal ez a lehetőség napról napra erősödni látszik. Kategorikusan hangsúlyozta viszont, "semmi bizonyíték nincs arra, hogy Irak nyilvánvaló és azonnali katonai veszélyt képviselt volna 2003 márciusában", azaz a Szaddám Huszein rezsimje ellen indított amerikai-brit hadművelet megindításakor.

Blix véleménye szerint egyre kevésbé tartható az a hipotézis, hogy az iraki diktátor a háború előtt elrejtette volna fegyverzetét, az a feltételezés pedig, hogy külföldre, nevezetesen Szíriába szállította volna ezeket az eszközöket, szintén kevéssé tűnik meggyőzőnek. "Nehezen tudom elhinni, hogy Szíria tárt karokkal fogadott volna be ilyen fegyvereket" - mutatott rá Blix, aki szerint Damaszkusznak ehhez semmi érdeke nem fűződött.

Óvatosságot ajánlott a Kay-bizottság által felhasznált és hivatkozott információszolgáltatók iránt. Úgy vélte, számításba kell venni, hogy a megkérdezett iraki tudósok a felkínált jelentős jutalom reményében, vagy egyszerűen csak azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, előadhatnak olyan dolgokat, amilyeneket a bizottság hallani akar. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy az amerikai vizsgálóbizottság jelentésében egyáltalán nem szerepelnek azok az alumíniumcsövek, amelyeket a háború előtti biztonsági tanácsi vitában úgy mutattak be, mint amelyek alátámaszthatnák a gyanút, hogy Irak urániumdúsításra törekedett.

Vitatta a Kay-bizottságnak azt az utalását, hogy Irakban egy "titkos laboratóriumhálózat" működik, amely "képes" biológiai fegyverek előállítását eredményező kísérleteket végezni. Blix szerint önmagában az, hogy az állítólagos laboratóriumok képesek lennének agresszív célokra felhasználható anyagot előállítani, magát a célt még nem bizonyítja. Másrészt ha valóban előkerültek gyanús fiolák, akkor azt kell eldönteni, a jéghegy csúcsát, tehát létező biológiai fegyverzet elemeit vagy korábban felszámolt anyagok maradványait találták meg. Ez utóbbi esetben is nagy óvatossággal kell eljárni, tekintettel arra, hogy Irakot nem tiltották el védőoltások alapanyagának előállításától - hangsúlyozta a francia lapban a svéd diplomata.