Az ellenzék nem hallgatta meg Medgyessyt az ET ülésén

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központjának felállítását javasolta Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén csütörtökön elhangzott beszédében. A felszólalás idején a Fidesz képviselői nem voltak jelen az ülésteremben. Eörsi Mátyás, az ET liberális frakciójának vezetője példátlannak nevezte az ellenzéki párt bojkottját.

Beszédében Medgyessy Péter miniszterelnök közölte, hogy rendkívül fontosnak tartja az Európa Tanács kisebbségvédelmi munkáját, és ezért ajánlja fel a magyar kormány segítségét ahhoz, hogy a testület égisze alatt, budapesti székhellyel jöjjön létre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Európai Központja. Fontos, hogy a központ a hagyományos nemzeti kisebbségek jogainak tudományos kutatásán túl az új, bevándorló kisebbség gondjaival is foglalkozzon - tette hozzá.

Magyarország kisebbségeit tekintve is tipikusan európai. Tízmillió magyar él Magyarországon és hárommillió a szomszédos országokban - emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve, hogy a Magyar Köztársaság felelősséggel tartozik ezekért a kisebbségekért.

A miniszterelnök utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok támogatásában a kormányt három alapelv együttesen vezérli, nevezetesen segíteni kívánja a külföldön élő magyarokat nemzeti önazonosságuk megőrzésében, nyelvük és kultúrájuk ápolásában, abban, hogy szülőföldjükön teljes méltósággal élhessenek. A magyar kormány fontosnak nevezte, hogy a magyar kisebbségek támogatása az európai normákkal összhangban, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió támogatásával történjék.

Medgyessy szerint a kisebbségek sorsa a magyar határokon belül is lényeges kérdés, Magyarország saját kisebbségeinek helyzetét is szívén viseli. A romák társadalmi integrációja Magyarországon nem csupán kisebbségvédelmi kérdés. A roma közösség felemelkedése és felzárkózása nélkül nincs modern, európai Magyarország, a romák felzárkóztatása azonban nem csupán magyarországi feladat, az összeurópai, sőt nemzetközi szerepvállalást is igényel. Megerősítette, hogy támogatja az Európai Roma Fórum felállításának szándékát.

A magyar kormány célja, hogy az ország stabilizáló szerepet töltsön be Közép-Európában és a Nyugat-Balkánon - közölte Medgyessy Péter, hozzátéve, hogy a stabilitás kulcsát a szomszédokkal fenntartott jó viszonyban és a régió országainak európai integrációjában látja. Magyarország szorgalmazza Szlovákia, Románia és Bulgária NATO-felvételét, továbbá a követelmények teljesítésével összhangban támogatja Románia, Bulgária és Horvátország EU-csatlakozását.

A beszéd után képviselők kérdéseire válaszolva a kormányfő egyebek közt arról szólt, hogy kormánya számára az emberi jogok kérdése kiindulópont, és ugyancsak elsőrendű a kisebbségek kérdése. "Nem vagyunk nacionalisták, de hazafiak vagyunk és internacionalisták. Befogadjuk azokat, akik Magyarországon akarnak élni és dolgozni" - mondta. Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy "bölcsek a magyar választók", ma nincsenek szélsőséges pártok a parlamentben, vannak viszont bizonyos irányzatok, amelyek beívódtak egyes parlamenti erőkbe. Sajnos a parlamentben a hangnem túlságosan éles, ami csalódást okozhat a választóknak - tette hozzá.

Eörsi Mátyás, az Európa Tanács liberális frakciójának vezetője példa nélkül álló esetnek nevezte, hogy a Fidesz képviselői bojkottálták Medgyessy Péter miniszterelnök felszólalását. Az SZDSZ-es képviselő az MTI különtudósítójának kijelentette: régóta tagja már az Európa Tanácsnak, de még soha nem - polgárháború sújtotta országok esetében sem - tapasztalta, hogy egy ellenzéki párt bojkottálja országa kormányfőjének beszédét. Eörsi szerint ez hallatlanul udvariatlan gesztus nemcsak Medgyessy Péterrel, hanem az Európa Tanáccsal szemben is, amely ezzel betekintést nyerhet a magyarországi belső csatározásokba. Közölte: a Fidesz nevében elnézést fog kérni az ET-től.

Surján László, az Európa Tanács fideszes tagja szerint Eörsi Mátyás el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a magyar miniszterelnök beszédét csak mintegy nyolcvan képviselő hallgatta az Európa Tanácsban. Az ET nyolcnapos ülésszakot tartott, Medgyessy Péter az utolsó napon szólalt fel, annak ellenére, hogy hétfőre és keddre kapott meghívást - mutatott rá Surján. Szerinte az időpontválasztás "szarvashiba" volt, és most erről akarja Eörsi Mátyás elterelni a figyelmet. Surján ugyanakkor közvetve megerősítette: nem kívánt "bértapsonc" lenni egy politikai beszédhez.

Az ET parlamenti közgyűlésében elhangzott beszéde után Medgyessy Péter nyilatkozatot adott a helyszínen lévő magyar újságíróknak. A kettős állampolgárságról kijelentette: ideje lenne tisztázni ezzel kapcsolatban néhány fontos kérdést, mindenekelőtt azt, hogy mi lenne a célja? Mert ha annak célja a határon túli magyarok áttelepülése, akkor ez a lépés nemzetellenes, szellemi bűncselekmény. A szabad utazáshoz pedig nincs is arra szükség - mondta.

Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás után is fontos lesz az Európa Tanács, mint az emberi jogok és a kisebbségi érdekek legfőbb őre - közölte a miniszterelnök Peter Schiederrel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökével, és Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával strasbourgi megbeszélésükön.

Schieder támogatásáról biztosította azt a magyar javaslatot, hogy vegyék fel az Európai Unió alkotmányába a kisebbségi jogokat. Medgyessy megemlítette tárgyalópartnerének, hogy a júniusi Jürgens-jelentésnek figyelembe kellett volna vennie a romániai magyar kisebbségről szóló kedvezménytörvény értékelésében, hogy ekkor már változtatások készültek az eredeti dokumentumban.

Hasonló témákról esett szó Medgyessy Péter és Walter Schwimmer megbeszélésén is, ahol megerősítették: 2004-ben Budapesten tartják az Európa Tanács belügyminisztereinek tanácskozását, 2005-ben az ifjúsági miniszterekét.