Prodi EU-népszavazást akar az alkotmányról

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szeretné, ha összeurópai, azaz az összes EU-tagállamban megtartandó népszavazáson hagynák majd jóvá az Európai Unió új alkotmányát.

Prodi erről abban az interjúban beszélt, amely a Le Soir című belga lap keddi számában jelent meg. Ugyanakkor maga is elismerte, hogy ez inkább vágyálom, mintsem megvalósítható terv, mert az alkotmány elfogadása nemzeti hatásör, s ezt minden ország a saját sajátosságai szerint hajtja majd végre.

Az EU-bizottság elnöke úgy vélte: lehetséges, s kívánatos is, hogy a jövendő alapokmányról döntő kormányközi konferencia (amely e hét végén kezdődik Rómában) már az év végére befejeződjön. Azonban az idő nagyon szorít, hiszen az eddig kidolgozott dokumentumhoz számtalan módosító indítvány érkezett. "Az Európai Bizottság is tett javaslatokat a szöveg javítására. Nagyon keveset, de ezek igencsak fontosak. S a legfontosabb - ami pedig eddig szinte észrevétlen maradt - az az, hogy az EU jövendőbeli alkotmányának módosításához ne legyen szükség a tagállamok egyöntetűségére. Az egyöntetűség kényszere ugyanis a demokrácia ellensége" - szögezte le Prodi.

A transzatlanti kapcsolatokról, azaz az Atlanti-óceán két partja közötti viszonyrendszerről szólva az olasz politikus elmondta: az Egyesült Államokban most egy mélyreható vita kezdődött arról, hogy az USA vajon valóban magára vállalhatja-e egyedül az összes konfliktus rendezését világszerte, s hogy az ebből következő szétaprózódás nem rejt-e magában óriási veszélyeket. "Nekünk, európaiaknak most nagyon nyitottaknak kell lennünk, s jeleznünk kell az amerikaiaknak, hogy közös a sorsunk" - mondta. Egyben sürgette az ENSZ szerepének fokozását, s a NATO-n belül az "európai pillér" erősítését.

Az Európai Unió működéséről szólva kijelentette: az EU a világ legnagyobb gazdasági hatalma, ám arra is szükség lenne, hogy a tagállamok egységesek legyenek a döntéshozatalban. "Az új EU-tagállamok az Egyesült Államok mögé álltak az iraki ügyben. Hosszú távon azonban nem tehetik meg, hogy a pénzt Európától, a biztonságot pedig Amerikától kapják. Ugyanannak az európai családnak lesznek tagjai" - tette hozzá.

Prodi rámutatott: a háborút támogatók és ellenzők közötti törésvonal az Európai Unión belül a kormányokat, nem pedig az embereket osztja két részre. "Soha nem láttunk még ilyen sok embert tiltakozni. Ez egy kulcsfontosságú mozzanat, s Tony Blair brit kormányfő a népszerűségi mutatók terén most épp ennek az árát fizeti meg" - vélte.

Végezetül Romano Prodi a belga főváros fejlesztéséről beszélt. Mint mondta, Brüsszel ma már egyértelműen Európa fővárosának számít, ám ahhoz, hogy 500 millió ember igazi fővárosává váljék, még számos dologra lenne szükség: mindenekelőtt igazi szimbólumokra. Prodi ezekre kér ötleteket, terveket az olvasóktól és a döntéshozóktól a Le Soir című belga lapnak adott interjújában.