Olasz keresztapa Európa élén

Silvio Berlusconi már eddig is Olaszország leggazdagabb embere, milliárdos médiafejedelem és egyben olasz miniszterelnök volt - most keddtől pedig fél éves időtartamra az Európai Unió legfőbb képviselőjévé válik, hiszen Olaszország tölti be július 1-től az EU soros elnöki tisztségét.

Ez a "karrier" azonban egy ideje számos aggodalom forrása. Az olasz miniszterelnök ellen valóságos médiaoffenzíva folyik külföldön, melynek legújabb felvonása májusban kezdődött a The Economist című brit hetilap cikkével: eszerint habár Olaszország július 1-jével átveszi az Európai Unió soros elnöki posztját, de Silvio Berlusconi olasz kormányfő alkalmatlan a jelenlegi helyzetben szükséges vezetői szerepre, s ezért a lap lemondásra szólította fel a politikust. A The Independent című brit lap hétfői számában már úgy fogalmazott, hogy "Európát az undor egyesíti, most, hogy Berlusconi kerül az EU trónjára", de még a tekintélyes német Der Spiegel is azt írta címlapján, Berlusconi képe fölött, hogy "Immár egész Európában játsszák a Keresztapát".

Hogy mivel vádolják az olasz kormányfőt? Azzal, hogy miközben a mostani, bonyolult körülmények között (a következő egy évben dönteni kell majd az EU alapokmányáról, végigvinni a szervezet kibővítését, s rendezni az iraki háború miatt szétzilálódott sorokat az EU-tagállamok között) a soros elnöki tisztséghez - mint a The Economist fogalmaz - "tisztánlátásra, kifinomult diplomáciai érzékre és kikezdhetetlen megbecsültségre alapuló erkölcsi magasságra van szükség", Berlusconi nem felel meg ennek a követelménynek. Az olasz miniszterelnök ellen az elmúlt években büntetőügyek folytak (a legutolsóban a kormánykoalíció által ellenőrzött parlament épp a napokban "mentette meg őt", mentelmi jogot adva neki és négy más olasz közjogi méltóságnak), s jócskán vannak erkölcsi aggályok is. A Der Spiegel szerint Berlusconi "hazájában lerombolja az igazságszolgáltatást, aláveti a televíziót, s olyan törvényeket hozat a parlamenttel, amilyenekre épp szüksége van".

Az AP hírügynökség beszámolója szerint az EU-köröket Berlusconi jogi gondjai és hazai médiabefolyása mellett az olasz kormányfő közelmúltban tett külpolitikai kezdeményezései is aggasztják. Nemrégiben például - eltérve az EU hivatalos álláspontjától - felvetette, hogy Oroszország és Izrael is a szervezet tagjává válhatna, s minapi közel-keleti útja során - a nyugat-európai helyett az amerikai irányvonalat követve - nem volt hajlandó találkozni Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Ráadásul köztudottan rossz a viszonya Romano Prodival, az EU-bizottság vezetőjével: ők ketten az olasz belpolitikában egymás riválisai voltak.

Mindenesetre Berlusconi egy francia rádióadónak adott hétfői nyilatkozatában magabiztosan nyilatkozott: mint hangoztatta, az olasz EU-elnökség egyik legfőbb feladata az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok újraépítése lesz, s a Nyugatnak egységesnek kell lennie. A kormányfő az olaszországi baloldali sajtót tette felelőssé a személyével kapcsolatos külföldi bírálatokért: mint mondta, ez a sajtó háborút hirdetett ellene, amióta csak feltűnt a politikai színpadon.

Berlusconi az EU soros elnökeként szerdán esik majd át a tűzkeresztségen: az Európai Parlamentben (EP), Strasbourgban ismerteti majd az EU soros olasz elnökségének programját. Már most tudni, hogy a zöldek tüntetést szerveznek ellene, a liberális képviselők vezetője, Graham Watson pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ha Olaszország is a jövőre belépő új tagországok között lenne, nem kerülne be a szervezetbe, mert "ennél magasabbak a követelményeink". Ugyanakkor Pat Cox, az EP elnöke úgy vélte, Európának bizalmat kell adnia Berlusconinak és Olaszországnak.