Irak: orosz-német-francia vétó az ENSZ-ben

Vágólapra másolva!
Franciaország, Németország és Oroszország külügyminisztere bejelentette, hogy nem engedi meg egy olyan határozat elfogadását, amellyel az ENSZ felhatalmazást adhatna az Irak elleni háborúra. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező Oroszország külügyminisztere azt is közölte, Moszkva a végsőkig elszánt, elejét veszik az Irak elleni háborúnak. A Fehér Ház szóvivője szerint a francia és az orosz külügyminiszter bejelentése ellenére nem szabad végleges következtetéseket levonni a szavazásról.
Vágólapra másolva!

Az iraki válság kimenetele szempontjából sorsdöntőnek ígérkező biztonsági tanácsi vita előtt két nappal Párizs stratégiai egyeztető tanácskozást hívott össze a háborúellenes frontot alkotó három európai állam, Franciaország, Németország és Oroszország külügyminiszterének részvételével.

Az iraki tévé öngyilkos terroristákat mutatott be/nagyvilag/20030305ongyilkos.html

A francia lépés újabb kísérlet arra, hogy Párizs megőrizze kezdeményező szerepét az iraki krízis kezelésében. Az egyelőre igen elszántnak mutatkozó francia diplomácia újabb pontot szerzett Washingtonnal szemben: elérte, hogy Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője pénteken nyilvános ülésen tegyen jelentést az iraki hadipotenciál felszámolásának jelenlegi állásáról. A háborúpárti oldal Washington vezetésével korábban zárt BT-ülést szorgalmazott.

A hármas párizsi randevú spontán jellegére utal, hogy Joschka Fischer német külügyminiszter szerdán reggel hirtelen lemondta összes hivatalos programját, hogy csatlakozhasson a házigazda Dominique de Villepin és Londonból érkező orosz kollégája, Igor Ivanov korábban kitűzött munkaebédjéhez.

A francia-orosz-német válságtanácskozás előtt röviddel Jacques Chirac francia elnök fogadta az orosz külügyminisztert. Az elnöki hivatal szóvivője szerint a találkozón a két fél kinyilvánította: "Franciaország és Oroszország ragaszkodik Irak békés eszközök történő lefegyverzéséhez, és ellenzi olyan határozat elfogadását, amely felhatalmazást adna erő alkalmazására" Bagdad ellen. A megbeszélésen részt vett Villepin külügyminiszter is.

A három ország egyelőre úgy véli, Washingtonnak és Londonnak nem sikerült összetoboroznia a 9 fős többséget a Biztonsági Tanácsban ahhoz, hogy - hacsak a katonai fellépést ellenzők táborához tartozó három állandó BT-tagállam egyike nem vétóz - elfogadtassa az 1441-es határozatot felülíró új határozati javaslatot. Az amerikai-brit-spanyol határozattervezet az 1441-es BT-határozat megsértése címén nemzetközi jogi alapot teremtene erő alkalmazására Bagdad ellen.

Franciaország és Oroszország, a BT állandó tagjai eddig lebegtették a kérdést, hajlandók-e vétójogukkal élni az új határozati javaslattal szemben, ha szavazásra kerül a sor. Ivanov orosz külügyminiszter azonban keddi londoni tárgyalásain keményített eddig álláspontján, érzékeltetve: Moszkva a végsőkig el van szánva, hogy elejét vegye az Irak elleni háborúnak.

Oroszország párizsi nagykövete szerdán újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: országa mindent megtesz, hogy megőrizze a BT összhangját, erre azonban egyre kevesebb esélyt lát. "A kompromisszum kilátásai minimálisak" - jelentette ki Alekszandr Avgyejev.

Az 57 muzulmán ország vezetőiből álló Iszlám Konferencia teljes mértékben elutasítja Irak megtámadását. Ez az első alkalom, hogy közös álláspontot alkottak a résztvevők az iraki válságban. Történt ez annak ellenére, hogy az iraki és a kuvaiti delegált között heves vita tört ki, mikor az iraki bírálta Kuvaitot és az USA-t. Fogd be a pofád, te kutya - szakította félbe egy kuvaiti miniszter. Válaszul az iraki vezető majomnak és árulónak nevezte kuvaiti kollégáját - írja a BBC.

Az állásfoglalás felhívja valamennyi iszlám állam figyelmét, hogy tartózkodjon minden olyan katonai támadásban való részvételtől, amely Irak vagy más muszlim ország biztonsága és területi épsége ellen irányul.

A Fehér Ház szóvivője szerdán igyekezett elvenni az élét a francia és az orosz külügyminiszter aznapi párizsi bejelentésének, hogy megakadályozzák az olyan BT-határozattervezet elfogadását, amely felhatalmazást adna az Irak háborúra. Ari Fleisher cseppfolyósnak nevezte a helyzetet, amelyben különféle állásfoglalások hangzanak el, de úgy vélte, hogy mindebből nem szabad végleges következtetéseket levonni a szavazásról. Az elnök szavai szerint továbbra is bízik a BT-szavazás végeredményében, és addig is folytatja a konzultációit a szövetségesekkel.