Újra próba előtt az EU Irak ügyében

Tud-e közös álláspontot megjeleníteni az Európai Unió fontos nemzetközi konfliktusban? Ezt a kérdést válaszolhatja meg az uniós tagállamok hétfői rendkívüli csúcstalálkozója, amelyet kizárólag az iraki válság miatt hívtak össze. A főszereplők az amerikapárti angolok és spanyolok, valamint a háborúellenes franciák és németek lesznek.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja szerint előbb "ki kell meríteni" a diplomáciai lehetőségek tárházát, csak utána szabad fontolóra venni a háborút Irak ellen. Javier Solana hétfőn Brüsszelben, alig egy órával a rendkívüli EU-csúcs kezdete előtt újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: "Mindenki elfogadja, hogy a háború szükséges lehet, de még nem tartunk itt. Ki kell merítenünk az összes diplomáciai lehetőséget. Mindenki elismeri, hogy a háború csak a legvégső megoldás." A főmegbízott az ENSZ fegyverzetellenőrei munkájának folytatása és eszközeik erősítése mellett foglalt állást. "Jó munkát végeznek, és segíteni kell őket" - mondta Solana.

A főmegbízott reményét fejezte ki, hogy a csúcs résztvevői konszenzust érnek el három alapvető kérdésben: Szaddám Huszein lefegyverzésének szükségességében, a válságnak az ENSZ keretein belül való rendezésében, és abban, hogy alapvető fontosságú a fegyverzetellenőrök szerepe - nemcsak a jelenlegi iraki válságban, hanem bármely későbbi krízisben, amely a tömegpusztító fegyverek terjedése körül alakul ki. "Ezzel szolgálhatjuk legjobban a békét" - szögezte le Solana.

Jacques Chirac francia elnök a találkozóra érkezve kijelentette: amíg folynak Irakban a fegyverzetellenőrzések, nincs szükség olyan újabb biztonsági tanácsi határozatra, amely engedélyezné az erő alkalmazását Bagdad ellen. "Szerintünk a háború mindig a legrosszabb megoldás" - mondta, majd fojtatta: "Franciaország ezért csak ellenezni tudna egy olyan BT-határozatot, amely felhatalmazást adna az erő alkalmazására".

Kofi Annan ENSZ-főtitkár is részt vesz az EU rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletén. A főtitkár szerint nagyon fontos, hogy az Unión belüli viszálykodás mielőbb megoldódjon, mert a politikusoknak arra kellene koncentrálniuk, hogy Szaddam Huszeint minél előbb lefegyverezzék. A főtitkár szerint a háború még elkerülhető, csak meg kell találni a konfliktus békés megoldását. A politikus úgy véli egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatása nélkül indított fegyveres beavatkozás megkérdőjelezné annak legitimitását, és megosztottá tenné a világot. Annan szerint az ENSZ BT még mindig nem döntött arról, hogy Irak megsértette-e a szervezet 1441-es számú, Irak lefegyverzésére vonatkozó határozatát, vagy sem, minden további cselekvés azonban csak a döntés megszületése után képzelhető el.

A rendkívüli csúcs célja, hogy áthidalják az EU-n belüli, Irakkal kapcsolatos komoly nézeteltéréseket. Az amerikai kemény álláspontot mindenekelőtt Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország támogatja, míg az azonnali háborút ellenzők élén Franciaország és Németország áll. Az iraki válság egyben próbája annak is, hogy képes-e egységesen fellépni az Európai Unió fontos világpolitikai kérdésekben.