31. fejezet: Egyéb kérdések

Az EU-csatlakozási tárgyalások "egyéb kérdések" fejezetében olyan - elsősorban technikai jellegű - témákról volt szó, amelyek nem kötődtek szorosan a többi tárgyalási fejezethez.

1. Védő záradék

A csatlakozási szerződés lehetővé teszi a - korábbi bővítéseknél is használt - kölcsönös, gazdasági védő záradék alkalmazását. Emellett az Európai Bizottság (átmeneti időre) védelmi intézkedést is alkalmazhat azon új tagállammal szemben, amely a belső piaci, illetve a bel- és igazságügyi együttműködésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

2. Interim Megállapodás

Az EU-tagállamok és a tagjelölt országok között 2002. december 19-étől hatályba lépett az Interim (átmeneti) Megállapodás, amely a belépés időpontjáig, 2004. május elsejéig biztosítja számunkra a döntéshozatalban való véleménynyilvánítás lehetőségét. Emellett a csatlakozó országokat - a csatlakozási szerződés aláírása után - aktív megfigyelőként bevonják a Miniszterek Tanácsának munkájába: részt veszünk a munkacsoportokban, az Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) és az Európai Tanács ülésein is.

3. Előcsatlakozási alapok

A fejezetnek ez a tétele a PHARE, ISPA és SAPARD előcsatlakozási alapok pénzügyi kereteinek a belépés időpontján túlnyúló felhasználásának szabályait rögzíti. Meghatározza, hogyan történik majd az átmenet az ISPA- és SAPARD-projektek azon szakaszainál, amelyeket - a csatlakozás után - már a kohéziós és a strukturális alapok finanszíroznak.

4. Intézményfejlesztési eszköz

Az unió a csatlakozás után is - 2006-ig - támogatja az új tagok intézményrendszerének fejlesztését, annak érdekében, hogy teljes mértékben képesek legyenek az EU-joganyag alkalmazására. Számos területen (például az egységes belső piac, a bel- és igazságügyek vagy a környezetvédelem terén) igénybe vehető szakértői és pénzügyi támogatás. Ehhez Intézményfejlesztési Eszköz néven új pénzalapot hoztak létre.

5. Európai Beruházási Bank

Az 1992-ben létrehozott Európai Beruházási Bank feladata a tagállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. Magyarország - gazdasági fejlettségével arányosan - összesen 54 millió euróval járul hozzá a bank alaptőkéjéhez. A magyar befizetés 2004-től kezdve hat évre oszlik el.

6. Európai Fejlesztési Alap

Az unió az 1957-ben létrehozott Európai Fejlesztési Alapból támogatja a fejlődő országokat. Az alap fő céljai a szociális beruházások ösztönzése, a műszaki együttműködések kialakítása és - szükség esetén - a segélyezés. Az alap tőkéjét ötévente töltik fel. Magyarország az új, 2005-től induló 10. Európai Fejlesztési Alapban vesz majd részt, és ennek tőkéjéhez 85 millió euróval járul hozzá.

7. Szén- és Acélkutatási Alap

A 2000-ben létrehozott Szén- és Acélkutatási Alap működéséhez Magyarország acél- és széntermelésének arányában járul hozzá. Ez hazánk esetében 9,93 millió euró, az összeget 2006-tól kezdve négy év alatt fizetjük be.

Vissza a tartalomjegyzékhez