21. fejezet: Regionális politika (térségfejlesztés és felzárkóztatási támogatások)

A regionális politika keretében a fejlettebb térségek is hozzájuthatnak speciális célokat (a foglalkoztatás növelése, a szakképzés fejlesztése, a határmenti együttműködés segítése) szolgáló támogatásokhoz. Ezek a támogatások gazdaság- és társadalomfejlesztési programok megvalósításához, illetve nagy beruházási projektekhez biztosítanak a hazai finanszírozást kiegészítő forrást. Alapvetően minden ország maga határozza meg, milyen területek fejlesztésére kívánja az EU-pénzeket felhasználni.

Közösségi alapelvek

Az Európai Unió fontos célkitűzése segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását: ezt összefoglalóan regionális politikának nevezik. A felzárkóztatás érdekében a közös költségvetésből a tagállamok, illetve azok régiói - fejlettségi szintjüktől függően - jelentős támogatásokat kapnak.

Közösségi támogatások

A térségfejlesztési és felzárkóztatási források szakmai megnevezése strukturális és kohéziós támogatás. Ezeket az EU-költségvetés strukturális alapjaiból, illetve a kohéziós alapból folyósítják. Négy strukturális alap működik, ezek a következő támogatásokat nyújtják: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a lényeges regionális egyenlőtlenségek mérséklése, a régiók fejlődése és átalakulása érdekében termelő beruházásokhoz, infrastrukturális beruházásokhoz nyújt finanszírozást, illetve különböző formákban támogatja a kis- és középvállalkozásokat; az Európai Szociális Alap a munkanélküliség megelőzését, az ellene való küzdelmet szolgáló intézkedéseket, az emberi erőforrások, a munkaerőpiacba történő integráció fejlesztését támogatja; az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból a vidékfejlesztés támogatható; a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz a halászat versenyképességének és helyzetének javítását, az érintett területek fejlesztését szolgálja. A Kohéziós Alap a környezetvédelemben és a közlekedésben szükséges nagyberuházásokhoz nyújt az elmaradott tagállamoknak támogatást.

A jelenlegi EU-tagállamok a 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a strukturális és kohéziós alapokból 213 milliárd euró támogatásban részesülnek. A csatlakozási tárgyalásokon elért megállapodás alapján a 2004-ben belépő országok 2006-ig összesen 22 milliárd euró strukturális és kohéziós támogatást kapnak majd.

A fejezet tartalma

Magyarország az uniós szabályok szerint - amelyek az ország fejlettségi szintjét és különféle egyéb mutatókat vesznek figyelembe - a tíz csatlakozó ország teljes strukturális támogatási keretének 12,2 százalékára számíthat 2004 és 2006 között, a kohéziós alapnál ugyanez az arány 11,6-14,6 százalék. Forintra átszámítva, folyó áron az összes támogatás 780 milliárd forintot tesz ki. Ezek a források a 2004 és 2006 között várható magyar gazdasági összterméknek (GDP) évi átlagban kb. 1,2 százalékát adják.

Igen fontos eredmény, hogy a tárgyalásokon elért megállapodás értelmében Magyarország teljes területe jogosult lesz a strukturális alapok 1. számú célkitűzése szerinti támogatásokra. (Az ilyen támogatások célja azon elmaradott régiók felzárkóztatása, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát.)

Az uniós szabályok elvben lehetővé tették volna lényegesen több, a jóváhagyott összeg kétszeresét meghaladó támogatás folyósítását. Az EU 1999-ben elfogadott költségvetése azonban szűkebb pénzügyi kereteket szabott. Figyelembe kell venni azt is, hogy - a korábbi bővítésektől eltérően - az unió már a csatlakozás előtti években komoly támogatást nyújtott a tagjelölteknek, így Magyarországnak is. 1990-től a PHARE, ISPA és SAPARD programok keretében kétmilliárd eurót (mai áron mintegy 490 milliárd forint) meghaladó támogatást kaptunk, ezzel együtt a kapott támogatás már nem különbözik lényegesen az EU leginkább elmaradott tagállamainak biztosított forrásoktól.

A tárgyalásokon létrejött megállapodás 2006 végéig biztosítja Magyarországnak a támogatásokat. Az EU 2007-től induló, következő költségvetésének kialakításában viszont már Magyarország is teljes jogú tagként vehet részt. Az unió ebben a költségvetési időszakban is jelentős - a jelenleg jóváhagyottnál várhatóan nagyobb - támogatással segíti majd a felzárkózásunkat.

A strukturális és kohéziós alapok támogatásai fontos előnyökkel járnak, és érzékelhetően hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez. Ezt elsősorban az teszi lehetővé, hogy a megítélt 780 milliárd forint támogatás vissza nem térítendő forrás, amely teljes egészében hazai fejlesztésre fordítható. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy ebből a pénzből 2-3 új budapesti metróvonal, vagy mintegy 650 km autópálya is megépíthető lenne. Ugyancsak fontos, hogy a támogatások a felhasználás területein többletforrásként jelennek meg. Az EU-szabályok ugyanis tiltják, hogy az uniós pénzeket a hazai költségvetés forrásainak - az adott területnek korábban biztosított fejlesztési forrásoknak - a helyettesítésére használják fel. Az uniós támogatásokhoz ráadásul nagyjából ugyanannyi hazai forrás is kapcsolódik majd, így az EU-támogatások körülbelül 1600 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósításában játszanak szerepet. Ez a csatlakozás utáni években a gazdasági növekedést számottevően felgyorsíthatja.

Nemzeti Fejlesztési Terv

Az EU-támogatásokat a jelenleg kidolgozás alatt lévő Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében használjuk majd fel. Az NFT számos területen irányoz elő fejlesztéseket, és konkrét programokat valósít meg. A programok elnevezései a következők:

1. Gazdasági versenyképesség
2. Humánerőforrás-fejlesztés
3. Agrár- és vidékfejlesztés
4. Környezetvédelem és infrastruktúra
5. Regionális fejlesztés

Az NFT végleges céljai és programjainak tartalma – széleskörű kormányzati és társadalmi egyeztetés, valamint az unióval történő konzultáció után – 2003 első felében alakulnak ki. A kormányzati fejlesztések mellett pályázati úton az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek is támogatásokhoz juthatnak fejlesztéseikhez. A programok számos területet érintenek majd, ezek között támogatásban részesülhetnek például az alábbiak:

- kis- és középvállalkozások (például technológiai fejlesztés támogatása);
- vállalkozások infrastrukturális feltételeinek javítása (például telekhatáron kívüli infrastruktúra-fejlesztés támogatása);
- munkanélküliség megelőzése és kezelése (például a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének támogatása);
- hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása (például képzési programok, új módszerek elterjesztésének támogatása);
- szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztése (például szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója és bővítése);
- vidékfejlesztés támogatása (például falufejlesztés és -felújítás);
- térség- és településfejlesztés (például településközpontok felújításának támogatása).

Az EU kohéziós alapja a közlekedési és a környezetvédelmi nagyberuházások finanszírozásához járul hozzá. A kohéziós alap forrásaiból (amelyek az összes EU-támogatás egyharmadát teszik ki) folytatódik majd a fő vasútvonalak felújítása, az autópálya-hálózat bővítése (például az M0-ás körgyűrű továbbépítése), a Budapesti Központi Szennyvíztisztító megépítése, a nagyvárosok csatornahálózatának fejlesztése.

Az EU külön program keretében támogatja a határmenti együttműködést. Ezek a határmenti térségekben, két vagy több szomszédos ország által kidolgozott közös fejlesztési programok megvalósítását szolgálják - például az infrastruktúra-fejlesztés, a környezetvédelem vagy a turisztika területén. Az Interreg program forrásai lehetővé teszik a csatlakozás előtt indult programok folytatását Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával, valamint új együttműködés létrehozását Horvátországgal, Ukrajnával és Jugoszláviával.

Ugyancsak külön EU-program (EQUAL) támogatja a társadalmi esélyegyenlőség javítását, különböző területeken.

Felkészülés az Uniós tagságra

A strukturális és kohéziós támogatások felhasználását az EU részletes és szigorú szabályozásban írja elő, és annak betartását ellenőrzi. A támogatásban részesülő országokban az előírások szerint ki kell dolgozni az EU-források felhasználást tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet, létre kell hozni a támogatásokat kezelő kormányzati intézményeket, ki kell alakítani a megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszert. Mindez igen komoly felkészülést és jelentős költségráfordítást igényel.

Magyarországon az elmúlt években a felkészülés számottevően előrehaladt, így megtörtént a felelős kormányzati intézmények kijelölése, azok felkészítésének megkezdése, az EU-előírásoknak is megfelelő régiórendszer létrehozása, az ezek működését biztosító hazai szabályok jóváhagyása és a regionális szervezetek kiépítése. 2001 eleje óta tart a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása.

Ám a csatlakozás időpontjáig még sok tennivaló van, ezekre az érintett hazai intézmények részletes menetrendet is kidolgoztak. 2003. június végéig össze kell állítani és az Európai Bizottság részére át kell adni a Nemzeti Fejlesztési Tervet. A megvalósításért felelős intézményekben az év során végre kell hajtani a szükséges létszámbővítéseket, és ki kell képezni a dolgozókat. Szükséges továbbá a hazai pénzügyi ellenőrzési rendszer átalakítása és megerősítése is.

Az EU-támogatásokat fontos időben felhasználni. A szabályok szerint a jóváhagyott támogatási keretre a felhasználókkal a szerződéseket két éven belül meg kell kötni, és további egy év áll rendelkezésre a kifizetésekre. Ezért a lehetséges pályázókkal meg kell ismertetni az EU-szabályokat, és fel kell őket készíteni arra, hogy az előírásoknak megfelelő projektjavaslatokat, pályázati anyagokat tudjanak összeállítani.

[1] A csatlakozási tárgyalások - az EU 1999-ben elfogadott, 2000 és 2006 közötti pénzügyi időszakának keretszámaival történő összevethetőség miatt - 1999-es árakon folytak, ezért az összegek itt 1999. évi árakat tükröznek.

Vissza a tartalomjegyzékhez