18. fejezet: Oktatás és képzés

Vágólapra másolva!
Az oktatás és a szakképzés szerepe az Európai Unióban nagy mértékben felértékelődött. Az oktatás a tudásalapú társadalom megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. Az EU a nemzeti politikák összehangolását a közelmúltban bevezetett "nyílt koordináció" keretében valósítja meg: nyomon követi és értékeli a közös célok elérésének nemzeti folyamatait. A nyílt koordinációs eljárást követve a tagállamok nemrég elfogadták "Az európai oktatási és képzési rendszerek közös jövőbeli céljait" meghatározó stratégiai dokumentumot, majd később munkaprogramot. A munkaprogram Magyarország számára is több területen feladatokat jelöl ki.
Vágólapra másolva!

Közösségi politika

Az Európai Unió célja a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, ezzel támogatva a minőségi oktatás és szakképzés megvalósítását a tagországokban. Az EU mindezt uniós akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) révén hajtja végre. A programok jelentős összegekkel, pályázati rendszerben támogatják a tagállamok közötti intézményközi együttműködést, a személyi és szakmai kapcsolatok kiépítését.

Az EU-alapszerződés a tagállamok kizárólagos hatáskörében tartja az oktatás és képzés tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdéseket, és kizárja bármilyen jogharmonizációs kényszer alkalmazását az oktatásban. A szerződés értékként említi az európai oktatási rendszerek sokszínűségét, amelynek megőrzése és támogatása elengedhetetlen.

Oktatás

Uniós támogatási programok:

Az EU oktatást és képzést érintő két programja a Socrates és a Leonardo da Vinci. A programokban történő részvétel mind jogi, mind politikai értelemben a tagságból fakadó kötelezettség. Magyarország mindkét programban 1997 óta részt vesz. E tekintetben a csatlakozás nem hoz változást, a magyar részvétel a programokban azonos feltételek mellett folytatódik.

A Socrates az EU oktatási együttműködési programja, felöleli az oktatás valamennyi szintjét, az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Fő céljai: az európai dimenzió kiterjesztése, a felsőoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és módszereinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetűek támogatása.

A Leonardo az unió szakképzési programja, amelynek célja a szakképzés piaci igényekhez igazítása, a szakképzés minőségének fejlesztése, valamint a szakképzés tartalmával és módszereivel kapcsolatos újítások támogatása. A Leonardo program segíti a szakképzés minden szintjének fejlesztését, a középiskolától az egyetemeken át a továbbképzésekig.

Az Oktatási Minisztérium a programok gyakorlati megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátására nemzeti irodákat hozott létre. A Socrates Nemzeti Iroda és Leonardo Nemzeti Iroda a Tempus Közalapítvány szervezeti keretei között működik, és biztosítja a magyar pályázók eredményes részvételét.

A részvételre vonatkozó konkrét információk, aktuális pályázati felhívások a Tempus Közalapítvány honlapján találhatók (www.tpf.iif.hu). A Socrates program iránt érdeklődő hallgatóknak és oktatóknak javasoljuk, hogy először az intézményi ERASMUS-koordinátornál érdeklődjenek a pályázati lehetőségekről.

A programokban való részvétel alapelvei:

- Pályázat beadása szükséges (programonként változó feltételek, témák, időtartamok, támogatások);
- az elnyert támogatás nem fedezi a részvétel teljes költségét, saját hozzájárulás is szükséges;
- egyéni pályázáshoz az intézményvezető támogatása is kell;
- az egyéni pályázási lehetőségek általában intézményközi együttműködési keretmegállapodásokhoz kötöttek;
- a programokban való részvétel alapfeltétele az esetek többségében a kommunikációképes idegennyelv-ismeret és/vagy a szakmai nyelv ismerete (együttműködés/részvétel munkanyelve).

Az EU tagállamában dolgozó hol szerezhet be információt az oktatásról?

Ha a csatlakozás után magyar állampolgárként munkát vállalunk valamelyik EU-tagállamban, uniós munkavállalói, más néven migráns munkavállalói státuszra teszünk szert. Ekkor velünk utazó gyermekeinket is bizonyos jogok illetik majd meg a külföldi tanulmányok folytatására. A munkavállalással és tanulással kapcsolatos jobb információellátás érdekében az Európai Bizottság 2003 végéig létrehozza azt az internetes oldalt, amely egységes adatbázisban tartalmazza majd az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban rendelkezésre álló munka- és tanulási lehetőségeket.

Milyen jogai vannak a tanköteles gyermekeknek?

A vonatkozó EU-irányelv előírja, hogy a fogadó tagállamnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a hozzá érkező, migráns munkavállaló által eltartott tanköteles korú gyermekek részére ingyenesen biztosítsa az oktatást. A nemzeti alapon történő diszkrimináció tilalmát kimondó uniós szabályozás mindezek mellett garantálja, hogy azokban az országokban, ahol esetleg nem ingyenes a közoktatás, a fogadott tanulóktól nem követelhető magasabb tandíj fizetése, mint amit az adott állam a saját tanulóitól megkövetel. További fontos jog, hogy a fogadó államnak az érkező gyermekek részére lehetőséget kell teremtenie a tanuló saját anyanyelvének és kultúrájának tanulására, ápolására is.

Mik az EU más tagállamában tanulmányokat folytató hallgatók jogai?

Általános elvként az EU-állampolgárságú diákok a felsőoktatásba való felvétel és az oktatásban való részvétel tekintetében a befogadó ország állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Ha felvételt nyerünk egy EU-tagállam felsőoktatási intézményébe, házastársunkat és eltartott gyermekeinket is megilleti a tartózkodás joga - ehhez azonban igazolnunk kell, hogy annyi pénzzel rendelkezünk, amennyi garantálja, hogy a családtagok nem jelentenek majd terhet a fogadó állam szociális ellátó rendszerére. A tartózkodás joga a tanulmányok idejére szól. A házastárs, illetve a gyermekek a tartózkodás ideje alatt szabadon munkát vállalhatnak.

Az ösztöndíjak és más szociális vagy megélhetési juttatások szociális előnynek minősülnek, amire csak a migráns munkavállalói státusszal rendelkezők jogosultak - ám ők is csak akkor, ha bizonyítható a szakmai, tematikus összefüggés a korábbi munkavállalás és a tanulmányok megkezdése között, illetve ha a munkavállaló önhibáján kívül munkanélkülivé vált, és jobb elhelyezkedési lehetőségek reményében kezdett felsőfokú tanulmányokba.

Köztisztviselőnek számít-e a tanár?

A csatlakozás után a pedagógusok - a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban - a befogadó tagállam polgáraival azonos feltételekkel vállalhatnak szakképzettségüknek megfelelő munkát. Az Európai Bíróság egyik döntésében kifejtette, hogy a középiskolai tanári állás nem számít az EU-alapszerződés szerinti értelemben vett köztisztviselői állásnak (a tanár munkája során nem gyakorol közhatalmat), így az állásra jelentkező tanárok között tilos a nemzeti alapon történő diszkrimináció. A pedagógusoktól a befogadó állam illetékes hatóságai az alkalmazás előfeltételeként megkövetelhetik az adott állam hivatalos nyelvének "ésszerű szinten", azaz a feladat ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges mértékben való ismeretét.

Ifjúság 2000-2006 Program

Az EU-ban az ifjúságpolitika nem számít közösségi politikának, ennek ellenére az utóbbi években kiemelt figyelmet szentelnek e területnek. Az ifjúságpolitika területén az egyes tagállamok rendelkeznek főfelelősséggel, azonban az EU már megalakulása óta támogatja a nemzeti kezdeményezéseket. A Közösség ifjúságpolitikai törekvéseit az Ifjúság programon és az ifjúságról szóló Fehér Könyv megalkotásának és az azt követő konzultációnak a keretében valósítja meg.

Az EU ösztönzi a 15-26 éves fiatalok mobilitását és az ifjúsági cseréket, ez utóbbi kerete az Ifjúság 2000-2006 program, melyben pénzügyi támogatást nyújt csoportos ifjúsági csereprogramokhoz, ifjúsági önkéntes szolgálatokhoz, helyi ifjúsági kezdeményezésekhez és egyéb fejlesztő programokhoz.

Ezen közösségi program célja, hogy ösztönözze a fiatalokat a különböző kultúrák megismerésére, az alapvető értékek - mint például az emberi jogok - tiszteletére, az intolerancia, a rasszizmus, a xenofóbia és az antiszemitizmus elleni küzdelemre, és lehetőséget kíván adni a kezdeményező készség és a vállalkozói kedv fejlesztésére. A program központi eleme, hogy kizárólag olyan projekteket támogat, melyek a fenti célokat a nem-formális pedagógia módszereivel kívánják elérni.

A program magyarországi prioritásairól, valamint a pályázati döntésekről a Mobilitás Nemzetközi Igazgatósága mellett működő Nemzetközi Programok Tanácsa határoz.

Az ifjúságról szóló Fehér Könyv

2001-ben került bemutatásra az Európai Bizottság ifjúságról szóló Fehér Könyve, "Új lendület Európa fiataljai számára" címmel, mely a fiatalsággal való együttműködéshez új keretet javasol, fejlesztési prioritásokat (a fiatalok közéletben való részvétele, ifjúsági információszolgáltatások, ifjúsági önkéntesség, ifjúságkutatás) fogalmaz meg és javasolja a fiatalok fokozottabb bevonását mindezen fejlesztési irányok meghatározásának folyamatába.

Magyarország is bekapcsolódott a Fehér Könyv feldolgozását, megismertetését célzó konzultációs folyamatba, mely hozzájárul a magyar fiatalok esélyeinek növeléséhez az uniós csatlakozás során, valamint a hazai ifjúsági munka szakmai, minőségi fejlődéséhez.

Magyarország az Ifjúság programban és a Fehér Könyv konzultációs folyamatában is aktívan részt vesz, az utóbbiban megfogalmazott irányelvek ifjúságpolitikában való alkalmazása is megkezdődött.

Az ifjúságpolitika területén tehát elsősorban nem jogharmonizációs feladatokat kell hazánknak elvégezni, hanem arra kell törekedni, hogy az érintett szereplők (kormányzati, civil szervezetek) között megvalósuljon az együttműködés, így lehetővé váljon a kötelezettségek teljesítése és az előnyök kiaknázása.

Vissza a tartalomjegyzékhez