11. fejezet: Gazdasági és Monetáris Unió

Vágólapra másolva!
Az EU-tagság nem vonja maga után automatikusan az euró bevezetését. Magyarország ebből a szempontból "átmenettel rendelkező tagállam" lesz mindaddig, amíg gazdaságunk nem teljesíti a közös pénz bevezetésének feltételeit. Az euró a csatlakozás után tehát egy ideig még nem váltja fel a forintot a fizetési forgalomban, a monetáris és az árfolyam-politikát továbbra is Budapestről irányítják majd. Igaz, e téren kötelesek leszünk messzemenőkig figyelembe venni az EU közös érdekeit. Ugyanakkor a csatlakozás napjától Magyarország részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban, ami nemcsak lehetőség hazánk számára, hanem az EU-tagságból fakadó kötelezettség is. A magyar gazdaságpolitikát úgy kell alakítani, hogy az összeegyeztethető legyen az euró majdani bevezetésével.
Vágólapra másolva!

A fejezet tartalma

A Gazdasági és Monetáris Unióról (GMU) szóló fejezet tárgyalása során vállaltuk, hogy a csatlakozástól kezdve részt veszünk a gazdaságpolitikai koordinációs rendszerben, valamint bekapcsolódunk az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének munkájába.

Az euró bevezetésének feltételei

A feltételek közül az egyik legfontosabb, hogy Magyarországnak legalább két évet el kell töltenie abban a közösségi árfolyamrendszerben, amelyet az unió az euró-övezeten kívüli tagállamok számára alakított ki (ERM-2, Exchange Rate Mechanism). A kétéves időszakban a forint központi árfolyamát nem szabad megváltoztatni, azt fixen az euróhoz kell kötni. Elvárás a forinttal szemben az árfolyam stabilitása is, azaz hogy e két év alatt forint tartósan ne veszítsen értékéből az euróval szemben. Az árfolyam ugyanakkor viszonylag széles sávban (+/-15 százalék) mozoghat a központi árfolyam körül, a piaci kereslet-kínálat függvényében. Mindez azt is jelenti, hogy az EU-belépés után legkorábban két év múlva lesz lehetőség csatlakozni az euró-zónához.

Ugyancsak fontos feltétel az árak stabilitásának megteremtése. Az inflációs rátát megfelelően alacsony szintre kell leszorítani, és ezzel párhuzamosan a kamatlábak megfelelő csökkenése is elvárás.

Az alacsony infláció mellett a központi költségvetés egyensúlyban tartása is követelmény, ezért mérsékelni kell az államháztartás hiányát, az államadósság szintjének tartósan alacsonyan tartása mellett. Az állam nem költekezhet és nem adósodhat el túlzott mértékben, a kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban - vagy ahhoz közeli állapotban - kell lenniük.

Ezeket a feltételeket az EU-t létrehozó Maastrichti Szerződésben határozták meg 1991-ben. A maastrichti kritériumok maradéktalan teljesítése az előfeltétele annak, hogy egy EU-tagállam az euró-övezet részévé válhasson, azaz esetünkben a forintot felváltsa az euróval történő fizetés. A követelmények teljesítése minőségileg nem új kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, mivel céljaink között már régóta központi helyet foglal el a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, az infláció leszorítása és az államháztartás pénzügyi helyzetének javítása.

Az euró bevezetésének menetrendje

Magyarországon a kormány és a Nemzeti Bank közös célkitűzése, hogy a magyar gazdaság mielőbb megfeleljen a feltételeknek, és az euró minél hamarabb (legkorábban 2007-ben) felváltsa a forintot. Ennek oka, hogy hazánk esetében az euró bevezetésének előnyei meghaladják az abból származó hátrányokat. Az euróra való áttérés ugyanis újabb lendületet ad a gazdasági növekedésnek, miután megszűnnek a pénzváltási költségek és kockázatok, csökkennek a kamatok (ami olcsóbbá teszi a vállalkozások finanszírozását), bővül és egyszerűsödik a külkereskedelem. Nem elhanyagolhatóak persze az egész Európában érvényes fizetőeszköz megjelenésének idegenforgalmi előnyei sem.

A hátrányok közé tartozik, hogy az infláció leszorítása némileg visszafogja a gazdasági növekedési lehetőségeket, és fel kell adni a kamatokat és az árfolyamot meghatározó, önálló nemzeti monetáris politikát – ezt Frankfurtból az Európai Központi Bank irányítja majd. Összességében azonban az euró bevezetéséből adódó gazdasági többletnövekedés éves szinten meghaladhatja a nemzeti jövedelem fél százalékát.

Az árfolyam-politika változásai

Az euró bevezetésének előkészítése szempontjából fontos a magyar árfolyam-politika átalakítása is. Az árfolyam-politikát ugyanis - az EU-alapszerződés előírásai szerint - csak a tagállamok közös érdekének figyelembe vételével lehet folytatni. Ennek érdekében az elmúlt időszakban a kormány és a Magyar Nemzeti Bank az EU-követelményeknek teljesen megfelelő, új rendszert alakított ki.

A forint árfolyamát kizárólag az euróhoz képest állapítják meg, a más valutákkal (például USD) szembeni árfolyam pedig az adott valuta és az euró közötti árfolyamtól függ. A forintárfolyam ingadozási sávja az euróval szemben a korábbi +/-2,25 százaléknál szélesebb, +/-15 százalék lett, a közösségi árfolyamrendszer követelményeinek megfelelően. Megszűnt a korábban alkalmazott csúszó leértékelés (a forint központi árfolyamának rendszeres, előre bejelentett mértékű leértékelése). Emellett a jegybank az inflációs célkitűzésre épülő monetáris rendszert kezdett működtetni: előre meghatározza azt az inflációs mértéket, amelynek elérésére törekszik. Ezáltal sikerült az inflációs rátát is jelentősen leszorítani, és a magyar árfolyampolitika alkalmassá vált arra, hogy a forint a csatlakozás után belépjen a közösségi árfolyam-rendszerbe.

Jogharmonizáció

Az euró magyarországi bevezetésének természetesen az is feltétele, hogy Magyarország már az EU-csatlakozás idejére maradéktalanul teljesítse jogharmonizációs kötelezettségeit.

Mivel a tőkemozgási korlátok teljes körű felszabadítása az euróra való áttérés előfeltétele, 2001-ben - a korábbi devizatörvény hatályon kívül helyezésével - Magyarországon a devizakorlátozásokat teljes mértékben eltörölték, így megvalósult a forint teljes konvertibilitása is.

A jegybank működésének uniós normáknak megfelelő szabályozása szintén kiemelt feladat volt. Az EU-alapszerződés legfontosabb alapelve, hogy a nemzeti jegybankoknak teljesen függetlennek kell lenniük bármiféle kormányzati beavatkozástól. Ezért módosították a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt: megszűnt a jegybank által a költségvetés számára nyújtható átmeneti likviditási hitellehetőség, valamint a jegybank pénzügyi, intézményi, működési és személyi függetlenségét is maradéktalanul biztosították.

Vissza a tartalomjegyzékhez