Washington egy időre ellenőrzése alatt tartja majd Irakot

Az amerikai hadsereg "egy ideig" ellenőrzése alatt tartja majd Irakot, miután "megszabadította" Szaddám Huszein elnök rezsimjétől - nyilatkozta Condoleezza Rice, amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó az al-Ahram című kairói napilapnak. Felmérések szerint az amerikai lakosság több mint a fele egyetértene azzal, hogy a Bush-kormány az ENSZ jóváhagyása nélkül is katonai akciót indítson Irak ellen.  

Washington szerint az iraki nép képes lesz arra, hogy saját ügyeit irányítsa, miután megszabadult Szaddám szörnyű rendszeréről, de "lesz egy olyan időszak, különösen katonai hadműveletek esetén, amikor szükség lesz a rendre, és az amerikai haderők ebben döntő szerepet játszanak majd" - nyilatkozta az al-Ahram tekintélyes kairói lapnak Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó. Rice szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek "egy bizonyos ideig" gondoskodniuk kell az ország biztonságáról, meg kell előzniük az erőszakos cselekedeteket, meg kell óvniuk az ország egységét, és ellenőrizniük kell, hogy a humanitárius segélyek valóban eljutnak-e az iraki néphez.

A főtanácsadó elvetette azt a lehetőséget, hogy katonai kormányzatot hozzanak létre Irakban, ellenben Washington olyan iraki civil rendszer létrehozásán munkálkodik, amelyben az Egyesült Államokban élő irakiak segítenék az egyes minisztériumok működésének beindítását. Rice közölte, hogy az Egyesült Államok "igyekszik arra építeni, ami már létezik Irakban", főleg az olyan szervezetekre, amelyek nem kötődnek Szaddám Huszein rendszeréhez. Az Irak elleni háborúval kapcsolatban a főtanácsadó leszögezte: a hadműveleteket az Egyesült Államok irányítja, de hozzájárulnak más országok is, ugyanakkor Washington nem várja el Izraeltől, hogy részt vegyen a háborúban. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok a következő hetekben "diplomáciai ablakot nyit" az iraki kérdésben, de Szaddám Huszeintől, akit Rice Joszif Sztálin egykori szovjet diktátorhoz hasonlított, meg akar szabadulni.

Az ABC News és a The Washington Post szombaton közzétett felmérése George Bush elnök uniós beszédének elhangzása után készült. A megkérdezett 855 személy 61 százaléka támogatja a Fehér Ház iraki politikáját; ez 11 százalékkal több, mint amennyit a január 20-án közzétett adatok mutattak. A háborút támogatók száma is 9 százalékkal növekedett, s elérte a 66 százalékot. A válaszadók 51 százaléka véli úgy, hogy a támadást még akkor is meg kell indítani, ha az nem nyeri el az ENSZ jóváhagyását. December közepén még csak 37 százalékuk támogatott egy ilyen katonai akciót.

Azoknak az aránya, akik "erőteljesen támogatják" a katonai akciót, 48 százalék, míg a megkérdezettek 18 százaléka erőteljesen ellenzi azt. A közvélemény-kutatás résztvevőinek 57 százaléka ugyanakkor úgy véli, hogy Bush elnöknek több bizonyítékkal kellene szolgálnia Irak bűnösségére.

India eközben felszólította Amerikát, hogy még abban az esetben se indítson háborút Irak ellen, ha bebizonyosodik, hogy az tömegpusztító fegyvereket rejteget. Lal Krisna Advani indiai miniszterelnök-helyettes szerint a háborút mindenképpen el kell kerülni. Egyúttal azt is közölte, hogy Iraknak le kell mondania tömegpusztító fegyvereiről. Amennyiben azonban ez nem történik meg, akkor az ENSZ-nek kell határozatot hozni, nem pedig egy országnak egyoldalúan fellépni - tette hozzá az indiai politikus.

Élesen bírálta az amerikai fél háborús készülődését az Iraknak nyújtott humanitárius segélyek korábbi német koordinátora is. Hans von Sponeck szavai szerint mára az a furcsa helyzet állt elő, hogy Irak több bizonyítékot szolgáltatott, mint az Egyesült Államok. "Washington azt állítja, hogy bizonyítékai vannak, ám ezeket nem mutatta be. Irak viszont megmutatta, hogy képes az együttműködésre az ellenőrökkel" - mondta von Sponeck a német hírügynökségnek. A diplomata elvárja a berlini kormánytól, hogy terhelő bizonyítékok nélkül ne engedje meg háború indítását Irak ellen. Annak megítélése, vajon Irak megszegte-e a BT 1441. számú határozatát, végső soron a Biztonsági Tanácsra tartozik, nem pedig Washingtonra vagy Londonra - hangoztatta von Sponeck.