A malactartók már megvették a játékokat

Az EU-csatlakozással egy időben számos állatvédelmi intézkedés lép életbe Magyarországon, melyek elsősorban az állatok jólétét szolgálják. Javulnak a mezőgazdasági állatok körülményei: növekszik az ólak, ketrecek mérete, a sertések játékot kapnak. Az állattartók türelmi időt kapnak az átalakításokra: általában az EU-csatlakozás vagy egy későbbi időpont a határidő.

Az EU-csatlakozáshoz közeledve a magyar állattartóknak is egyre szigorúbb állatvédelmi szabályoknak kell megfelelniük, jobban szem előtt tartaniuk az állatok jólétét. Az 1998-as állatvédelmi törvényt és a hozzá kapcsolódó rendeleteket utoljára 2002 decemberében módosították, ezzel szinte teljes körű lett az EU-nak megfelelő szabályozás, a csatlakozáskor nem kell újabb jogszabályt alkotni - mondta az [origo]-nak Hanzséros Ferenc, országos állatvédelmi felügyelő. A szigorú szabályok egy része azonban nem lép azonnal életbe, például a tyúktartók 10 éves türelmi időt kapnak a ketrecek átalakítására.

A törvény alapelve, hogy az állatoknak meg kell próbálni a lehető legkisebb fájdalmat okozni, miután végre mindenki belátta, hogy a mezőgazdasági haszonállatok is képesek örülni és szenvedni - mondta az állatvédelmi felügyelő. Ennek megfelelően egy sor állatjóléti intézkedés kapott helyt a törvényben, magától értetődően pontosan meghatározza például a sertésólak méretét, hogy milyen szélességű nyílások lehetnek a padozaton, de olyan különös szabály is belekerült, hogy állandó játszási lehetőséget kell teremteni a kocáknak. "A sertésekre jellemző, hogy utálnak egyedül lenni, és nagyon szeretnek játszani. Ha egész nap unatkoznak, előbb-utóbb megtámadják egymást, leharapják a társaik farkát" - mondta az országos állatvédelmi felügyelő. Ezt úgy lehet megelőzni, ha az állattartó gondoskodik játszási lehetőségről. Nem kell költséges játékra gondolni, csak a telepen egyébként is megtalálható értéktelen tárgyakra: lehet egy plafonról lelógatott lánc, de egy félbevágott autógumi is, sőt az is megteszi, ha szalmát tesznek az ólba, azt egész nap túrják, belehemperegnek. A sertéstelepekre vonatkozik szintén, hogy az EU-tagságot követően a kocákat nem lehet lekötve tartani, új telepet pedig már nem lehet megkötözött kocákkal létesíteni.

A mezőgazdasági állatokat érintő legutóbbi szabályozás 2002 decemberében született, mely többek között a tyúkok kényelmét szolgálja: tovább növelték az egy állatra jutó területet, a korábban 6 tojótyúknak elegendő területen a módosítás szerint csak öt állatot lehet tartani. A baromfitartók azonban hosszú türelmi időt kaptak a szabályok betartására: 2012-ig van idejük, hogy átalakítsák a ketreceket.

Az állattartóktól, szakemberektől folyamatosan érdeklődnek a hatóságok, hogy a hamarosan kötelezővé váló szabályokat képesek-e megvalósítani. Az 1998-as állatvédelmi törvény megszületése óta folyamatosan kapunk kérdőíveket, hogy változnak-e a körülmények - mondta az [origo]-nak egy 500-600 kocát tartó sertéstelep munkatársa, aki hozzátette: a követelmények 90 százalékát teljesítették, a férőhely nagyobb, mint pár évvel ezelőtt, a kocák játszási lehetősége is biztosított. A telepeken a legnagyobb költéseget az itató- és szellőzőberendezések beszerelése, illetve cseréje jelenti. Az ellenőrzésről úgy tudják a telepek vezetői, hogy bármikor, szúrópróbaszerűen jöhetnek az EU-s ellenőrök.

Az állatok szállítása

Az állatvédők által sokat emlegetett kegyetlen állatszállításnak is véget vetett az új szabályozás - legalábbis a törvényben, az állatvédők szerint a gyakorlatban egyelőre semmi nem változott ezen a területen. Az állatvédők elsősorban a kamionok, vasúti kocsik zsúfoltságát, a kevés pihenőidőt és az elmulasztott itatást sérelmezik. A törvény szerint a nyolc órát meghaladó szállítási idő után útitervet kell készíteni, amiben szerepel, hogy hol fogják pihentetni, itatni az állatokat. A hatósági állatorvos az ellenőrzési pontokon vagy a határállomásokon megvizsgálja az állatokat, és engedélyezi a szállítás folytatását, illetve pihenőt is elrendelhet. A pihenőt és az itatást, etetést általában a kamionokon oldják meg, a főbb szállítási útvonalakon hat etetőhely működik.

Országos állatvédelmi hálózat

A jogszabályi háttér mellett szükség volt új intézményrendszerre is: kialakították az országos állatvédelmi felügyelői hálózatot, melynek minden megyében és Budapesten egy állatorvos a vezetője, az élén pedig az országos állatvédelmi felügyelő áll. Az új szabályok betartását az állat-egészségügyi hatóság, a jegyzők és a területi természetvédelmi hatóságok ellenőrzik, nekik lesz lehetőségük büntetések kiszabására is, egyelőre azonban inkább az újdonságok ismertetésével foglalkoznak, nem szankcionálással. A már meglévő szervezetek mellé a kormány hamarosan kialakítja az önkormányzati állatvédelmi hálózatot is. A tervek között szerepel az is, hogy a közeljövőben az általános iskolákban elkezdődik az állatokkal való viselkedés oktatása, erről várhatóan még idén rendelkezik az Oktatási Minisztérium.