A miniszter kizárta annak a lehetőségét, hogy egy iraki katonai intervenció esetén az osztrák hadsereg a nukleáris, biológiai és vegyi (ABC) támadások következményeinek elhárítására kiképzett egységet küldene Kuvaitba. Egy a múlt héten napvilágot látott értesülésre utalva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hivatalosan nem fordult ilyen kéréssel Bécshez, de érzékeltette, hogy informálisan már felmerült a kérdés.
Scheibner úgy vélte, csakis akkor merülhetne fel egy különlegesen képzett osztrák egység kiküldése, ha Irak valóban tömegpusztító fegyverekkel támadná meg valamely szomszédos országot. Ebben az esetben ugyanis humanitárius, nem pedig katonai segítségről lenne szó. Az osztrákok különben csakis a békefenntartásban és az újjáépítésben vennének részt. Scheibner újra hangsúlyozta azt is: az osztrák kormány csakis akkor engedélyezi a légterén való átrepüléseket, ha a katonai beavatkozásra az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján kerül sor.
A miniszter szerint egy iraki háború Ausztria biztonságára is veszélyekkel járhat, mert a támadás nyomán várhatóan megnő a terrorista cselekmények száma Európában. Mindezek alapján Scheibner úgy vélte, mindent el kell követni az iraki válság békés megoldása érdekében. Rámutatott viszont, hogy egy Sazddám Huszein féle diktátort alighanem csakis katonai nyomással és egységes fronttal lehet meghátrálásra kényszeríteni, így - mint mondta - az iraki háború Németország és Franciaország általi elutasítását nehéz megérteni.