Az EU önkényétől félnek a tagjelöltek

Vágólapra másolva!
Országuk függetlenségét, versenyképességét és gazdasági önállóságát féltik az EU-tagjelöltek csatlakozást ellenző pártjai az Uniótól. Míg egyes országokban szinte jelentéktelen populista pártok ellenzik csak a csatlakozást, addig Lettországban és Lengyelországban az EU-ellenes erők a kormányban is ott vannak. Összeállításunkból megtudhatja, hogy a tagjelölteknél mely pártok ellenzik az uniós csatlakozást, mik a fő érvek a belépés ellen és mekkora a szkeptikusok tábora.
Vágólapra másolva!

Észtország

A tagjelölt országok közül Észtországban a legalacsonyabb, mindössze 39 százalékos az EU-csatlakozás támogatottsága. A belépést a lakosság 31 százaléka ellenzi. A csatlakozást leginkább az Észtország Jövője Párt ellenzi, de több más politikai szervezet is gyakran áll elő Unió-ellenes jelszavakkal. Az észt EU-szkeptikus pártok azt állítják, hogy az Unió a Szovjetunióhoz hasonló szuperhatalom lesz, mely nem veszi figyelembe a tagországok véleményét. A belépést ellenző tábor egyik jelszava: EU=USSR. A nagy társadalmi bizalmatlanság miatt az észt parlament 2002 őszén úgy döntött, hogy a csatlakozás előtt olyan alkotmánymódosítást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az észt kormány kilépjen az EU-ból, ha az Unió föderális állammá válik.

Nézze meg az [origo] új EU-oldalát!http://www.origo.hu/nagyvilag/

Az uniós csatlakozásról jórészt a parlamenten belül zajlik a vita, mivel a kormány nem ad költségvetési támogatást az uniós csatlakozást ellenző társadalmi szervezeteknek. A felmérések szerint azonban az észteket nem érdekli a csatlakozásról szóló politikai vita. Észtországban sokkal jobban foglalkoztatják a közvéleményt a mindennapi problémák, a saját és az EU-tagországokban élők életszínvonala közti különbségek.

Nehezíti az ország EU-csatlakozásának elfogadását az is, hogy a tagjelöltek közül az észtek rendelkeznek a legkevesebb információval az EU-ról. A voksolás szeptember 14-én lesz, eredménye nem kötelező érvényű.

Lettország

Lettországban az EU-csatlakozást leginkább a mezőgazdasági dolgozók ellenzik, akik tartanak az uniós versenytől. Az EU-szkeptikusok táborát erősíti, hogy a 2002 októberi választások után a kormány tagja lett a Környezetvédők és a Parasztpárt szövetsége, amely több kérdésben is EU-ellenes álláspontot képvisel. A pártszövetség többek között azt kifogásolja, hogy az EU Lettországnak nem ad akkora kedvezményeket és támogatásokat, mint sok más tagjelöltnek.

A lettek attól is tartanak, hogy országuk, néhány évvel függetlenségének megszerzését követően ismét külföldi befolyás alá kerül. Az országban elő nagyszámú orosz kisebbség tagjai pedig attól félnek, hogy Lettország tovább távolodik Oroszországtól, és csak vízummal látogathatják majd rokonaikat.

A csatlakozásról szóló referendumot szeptember 20-án tartják. Mindössze a lakosság 45 százaléka támogatja a bővítést, a csatlakozást ellenzők aránya pedig 32 százalék. Elemzők szerint hátráltathatja Lettország belépését az Unióba, hogy a kormány nem fordít elég pénzt az EU-tagság hatásainak, következményeinek megismertetésére. A tagjelöltek közül csak a letteknek van forgatókönyvük arra az esetre, ha a lakosság többsége nemmel szavazna. Ez esetben a 2006-os parlamenti választásokkal egy időben ismétlik meg a voksolást, ez azonban azt jelentené, hogy az ország legkorábban 2007-ben lehetne az EU tagja. Egyes kormányközeli vélemények szerint azonban a lettek végül igennel fognak szavazni a csatlakozásra, ha másért nem, akkor biztonsági okokból, mivel csak az EU-csatlakozással tudják elkerülni, hogy ismét elszakadjanak a nyugattól.

Litvánia

Litvániában a csatlakozást leginkább a kis szavazótáborral rendelkező populista pártok ellenzik. Fő érveik az ország függetlenségének elveszítése és a mezőgazdasági dolgozók megélhetésének veszélybe kerülése.

Az uniós csatlakozásról szóló népszavazást várhatóan május 11-én tartják. A belépést a lakosság 53 százaléka támogatja, 16 százalékuk azonban kívül maradna az Unióból. A litván törvények értelmében a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele részt vesz rajta. A referendum eredménytelensége miatt azonban nem kell elhalasztani az ország uniós csatlakozását, mivel ebben az esetben lehetőség van újabb népszavazás kiírására, akár azonnal is.