Egyre több az EU-szkeptikus Magyarországon

Vágólapra másolva!
Fél évvel ezelőtt még az emberek 62 százaléka gondolta alapvetően előnyösnek az Európai Unióhoz való csatlakozást, most már csak 45 százalékuk, miközben az inkább hátrányokra számítók aránya szinte megduplázódott: 20 százalékról 39-re nőtt - derül ki a Szonda Ipsos közvéleménykutatásából, amit a Népszabadság tett közzé. A baloldali szavazok inkább a pozitívumokat látják az integrációban, a jobboldaliak inkább a negatívumokat.
Vágólapra másolva!

A csatlakozás lakosság által feltételezett mérlege - bár egyre kisebb mértékben - továbbra is a pozitív várakozások felé billen, és az integráció melletti közvélekedést jelzi az is, hogy az emberek 56 százaléka csatlakozáspárti a Szonda Ipsos szerint. Az ellenzők aránya 22 százalék, a bizonytalanoké ugyanennyi.

Nézze meg az új EU oldalunkat!/nagyvilag/index.html

Az elmúlt fél évben bekövetkezett véleményváltozásokat inkább a politikai kötődések befolyásolták, abban valamivel kisebb szerepe volt a társadalmi hovatartozásnak. A szavazótáborok véleménye nagyon eltérően alakult. Múlt nyáron az MSZP és a Fidesz tábora lényegében ugyanúgy vonta meg a mérleget: 67, illetve 64 százalék inkább pozitív hatásokat, míg 19-19 százalék negatívakat várt. A szocialisták körében azóta 10 százalékkal lettek kevesebben az előnyökre számítók, míg a fiatal demokraták között 22 százalékkal. Az inkább hátrányokat feltételezők aránya az MSZP-táborban 11 százalékkal, a Fideszében 28 százalékkal emelkedett. Ennek következtében az MSZP-sek körében még mindig a remények (57-30 százalék), míg a fideszeseknél most már az aggodalmak a hangsúlyosabbak (42-47 százalék).

A társadalom minden rétegében egyébként többségben vannak a csatlakozáspártiak, legfeljebb ennek mértéke különbözik a Szonda Ipsos adatai szerint. Átlag feletti a fiatalok (62 százalék), a közép- és felsőfokú végzettségűek (65 és 67 százalék), a fővárosban és megyeszékhelyeken élők (64-69 százalék), valamint az MSZP és az SZDSZ szavazói (71 és 84 százalék). Az átlagnál kevesebben - de az ellenzőknél többen - hívei a csatlakozásnak a 65 év felettiek (47 százalék), az iskolázatlanok (32 százalék), a munkanélküliek (48 százalék), a nyugdíjasok (51 százalék), a falvakban élők (47 százalék), az észak-magyarországiak és a dél-alföldiek (48-49 százalék).

A legrosszabb társadalmi pozícióban lévő rétegek eddigi kedvezőtlen történelmi és gazdasági tapasztalataik alapján magukat vesztesnek minősítik, és azt a jövőre is előre vetítik. A magas társadalmi státusúaknál, a diplomásoknál viszont egyértelműen politikai törésvonalat láthatunk: a baloldaliak EU-pártiak, a jobboldaliak mindinkább EU-ellenesek - derül ki a Szonda Ipsos január első felében, valamint a korábbi hónapokban végzett EU-csatlakozással kapcsolatos közvélemény-kutatásaiból.

Magyarország EU-s integrációját illetően a lakosság úgy érzi, hogy kevéssé van felkészülve a csatlakozásra - egy ötfokú válaszskála (amely a nagyon felkészülttől az egyáltalán nem felkészültig terjed) értékeit átlagolva 2,6-et kapunk. A múlt év nyarán még 2,9-es felkészültségi mutató adódott a válaszokból, ami őszre 2,8-re, azóta 2,6-re csökkent.

A felmérés január első felében készült 1500 felnőtt lakos megkérdezésével. A hibahatár 2,6 százalékos.