Az EU az ENSZ-re vár Irak ügyében

Az Európai Uniónak csak akkor lesz közös álláspontja egy esetleges iraki konfliktus ügyében, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg helyet foglaló négy tagországa egyetértésre tud jutni erről - jelentette ki csütörtökön egy uniós illetékes.

Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztos szóvivője arra a kérdésre válaszolt, milyen szerepet játszik az Európai Bizottság a tizenötök Irakkal kapcsolatos egyeztetett álláspontjának kialakításában. A közös fellépés problémája legközelebb az uniós külügyminisztereknek a jövő hét elején esedékes tanácsülésén kerül napirendre.

Patten több alkalommal üdvözölte az EU soros görög elnökségének azt a kinyilvánított szándékát, hogy megpróbál olyan álláspontot kialakítani, amelyet a BT-ben képviselt mind a négy tagország - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország - magáévá tud tenni. Azt is elismerte ugyanakkor, hogy az elnökségnek nincsenek ehhez különleges eszközei, és végső soron csakis a négy tagországon múlik, közös nevezőre tudnak-e jutni.

A négy tagország - és általában a tizenötök - közül eddig egyedül Nagy-Britannia helyezkedett olyan álláspontra, hogy szükség esetén akkor is kész lenne részt venni egy Irak elleni katonai fellépésben, ha a BT nem adna erre felhatalmazást. A tagállamok túlnyomó többsége azonban, élükön Franciaországgal és Németországgal, azon a véleményen van, hogy az ENSZ-nek mindenképpen központi szerepet kell kapnia a válság rendezésében.

Ezzel ért egyet az Európai Bizottság is, amelynek azonban nincs kinyilvánított álláspontja arról, hogy nemzetközi jogi szempontból szükség volna-e egy második BT-határozatra is a katonai fellépéshez. Patten mindamellett többször úgy nyilatkozott, hogy nyilvánvalóan sokkal jobb volna, ha a dolgok eljutnának ebbe a szakaszba.

Egyes vélemények szerint a négy tagország meghatározó befolyást tudna gyakorolni a BT-ben, ha sikerülne közös álláspontot kialakítaniuk. Annál is inkább, mert januárban Franciaország, februárban pedig Németország tölti be a testület soros elnöki tisztségét.

Romano Prodi, a bizottság elnöke a testületnek a görög elnökség képviselőivel nemrég Athénban tartott találkozóján azt mondta, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Kérdésre válaszolva megerősítette azonban azt is, hogy a bizottságnak vannak szükségtervei humanitárius segítségnyújtásra a konfliktus kirobbanása esetén.

Egyes megfigyelők ebből arra következtettek, hogy Brüsszel maga is fegyveres konfliktusra készül, a bizottság szóvivői azonban határozottan cáfolták ezt. Szerintük Prodi kijelentése semmilyen értelemben nem előlegezi meg a fejleményeket. A kérdésre válaszolva az elnök azt is megjegyezte, hogy az EU már most is nyújt humanitárius támogatást Iraknak, és ez a távolabbi tervekben is szerepel. Mindez azonban függgetlen a fejlemények további alakulásától, és semmi esetre sem jelenti azt, hogy a bizottság tudná, mi és mikor fog történni Irakban. A tervek arra az esetre is érvényesek, ha nem lesz háború - mondták a szóvivők. Elismerték ugyanakkor, hogy amerikai és uniós illetékesek közötti kötetlen megbeszéléseken szóba került a konfliktus esetén szükségessé váló humanitárius segítségnyújtás kérdése.

Az uniós költségvetés az idei évre 15 millió eurós humanitárius segélyt irányoz elő Iraknak, ami nem sokkal több a tavalyi 13 milliónál.