Gazdasági fellendülést remél a lengyelek többsége a csatlakozástól

Vágólapra másolva!
A CBOS lengyel közvélemény-kutató intézet legújabb felmérésében arra kereste a választ, miért mondanának igent az Európai Unióra az integráció hívei, illetve miért mondanának nemet annak ellenfelei a júniusban esedékes népszavazáson. A támogatók szerint csatlakozás után Lengyelországban felgyorsul a gazdaság fejlődése, csökken a munkanélküliség, nő munkalehetőségek száma és új távlatok nyílnak a fiataloknak.
Vágólapra másolva!

A három legfontosabb ok, amelyre az EU-csatlakozás támogatói hivatkoznak: csökkenni fog a munkanélküliség, több lesz a munkalehetőség (67 százalék), a jövő nemzedékek számára jobb távlatok nyílnak (57 százalék), és felgyorsul a gazdasági fejlődés (42 százalék). A további érvek: a határok megnyílása pozitív következményekkel jár (szabad mozgás, letelepedés az EU-ban); javulnak az anyagi körülmények, erősödik Lengyelország helyzete Európában és a világban; Lengyelország gazdaságilag túl gyenge ahhoz, hogy megengedhetné magának a kimaradást az EU-ból.

CBOS honlapjahttp://www.cbos.pl/Olvassa a lengyel közvélemény-kutató intézet munkáit!Az európai integráció történetehttp://www.fokuszonline.hu/cgi-bin/htmlos.cgi/47277.4.12388537076249306579A FókuszOnline kínálatából

Az EU-hívek tábora a CBOS szerint két csoportra oszlanak: az elsőbe tartozók szerint (55 százalék) az integráció haszonnal jár Lengyelország számára, míg a második csoportbeliek (42 százalék) úgy vélik, az ország számára nincs más kiút, szükségszerűen be kell lépnie az unióba. Azok között, akik kézzelfogható hasznot remélnek a csatlakozástól, túlnyomó többségben vannak a fiatalok. Azok között viszont, akik nemet szándékoznak mondani a népszavazáson, a legtöbben (54 százalék) attól tartanak, hogy az idegen tőke felvásárolja Lengyelországot.

A következő három indok szintén az idegen érdekek érvényesülésével függ össze, a válaszadók szerint Lengyelország mind politikai, mind gazdasági szempontból más államok dominanciája alá kerül. Ezek az érvek a következők: az integráció kedvezőtlen kihatással jár a lengyel mezőgazdaságra; Lengyelország még nem készült fel az integrációra; veszélybe kerül az állami szuverenitás, a Lengyelországot érintő döntéseket Brüsszelben fogják meghozni; a lengyel gazdaság túl gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az uniós vetélytársakkal; a csatlakozási tárgyalásokon a lengyel tárgyalók kedvezőtlen belépési feltételeket alkudtak ki.

A megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni a referendumon, és közülük 73 százalék igent, 18 százalék pedig nemet mondana az integrációra.